Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó hanem azoknak használatát ellenszolgáltatás mellett másoknak engedi át. 'Az állandó katonai beszállásolás céljaira a beszállásolási tarvény alapján térítési ellenében átengedett épületeket tehát a H. H. Ö. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó adómentesség nem illeti meg. A kaszárnya kantin-helyiségei után nem vethető ki házadó, ha a kaszárnya a városé és a törvényes térítmények ellenében van katonabeszállásolásra átengedve s a kantinos a bért a katonai hatóságnak fizeti. (1023 ejh. — 4556/1911 P.) A házadó alanya a ház birtokosa, vagy haszonélvezője, tárgya pedig minden lakóház vagy más állandó jellegű épület, melyet a jelzett adóalany bir, illetve haszonélvez. A panaszos nem birtokosa s nem haszonélvezője azon kaszárnyának, melynek kantinhelyiségei után az 1910. évi házadó kivettetett, mert nem vitás, hogy a laktanya a város tulajdona s törvényes téritmények tehát ellenszolgáltatás ellenében van katonabeszállásolásra átengedve. Ehhez képest, ha a panaszos az átengedett kaszárnyában a kantiní-helyiségekért a kantinostól ellenszolgáltatást kap, az még akkor sem volna házadó alá eső jövedelem, ha a kantin nem esne az 1909. évi VI. törvénycikk 27. §-a 7. pontjának rendelkezése alá. A panaszos terhére 1910. évire előirt házadó tehát nélkülözi a törvényes alapot, miért is e tekintetben a panasznak a rendelkező rész értelmében helyet kellett adni. 2. §. (1) bek. h. pont. Ügyvédi kamarák. Ügyvédi kamarák tulajdonát képező épületeknek a kamara által alkalmazott személyzet részére bérfizetés nélkül lakásul átengedett lakrészei házadómentességben nem részesülnek. (191 ejh. — 14.738/1898 P.) Ügyvédi kamarák tulajdonát képező épületeknek csakis azok a helyiségei részesíthetők állandó házadómentességben, amelyeket az ügyvédi kamarák kizárólag saját céljaikra használnak; a személyzet részére bérfizetés nélkül lakásul átengedett lakrészek azonban már házadómentességben nem részesíthetők. (78 sz. jogegységi megállapodás) Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 19. §-a értelmében az ügyvédi kamarák hatásköre kitér jed: „az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvásárai, az ügyvédek jogának megvédésére és kötelességeik teljesítésének ellenőrzésére: továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, a korszerű reformok életbeléptetése iránti vélemém'adá&ra s javaslattételre*', 48