Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó Nem igényheti tehát az egyház az adómentességet jogosan azon az alapon, hogy a bérösszeg nem az egyházat, hanem a lelkészt illeti meg és így a lelkészlak a bérbeadás által az egyháznak nem hoz hasznot, — mert az adómentesség első feltétele az, hogy az épület a 2. §. (1) bekezdésében felsorolt célok valamelyikét szolgálja és a lelkészlak célja nem az, hogy a lelkészlak jövedelmet hozzon, hanem az, hogy a lelkész lakjék benne. Miután pedig a 4. §. (1) bekezdése szerint az említett két feltétel egyikének megszűnése egymagában is megszünteti az állandó adómentességet, — nem lehet az adómentességet fenntartani akkor, amidőn a lelkészlak bérbeadásával egyszerre szűnik meg mind a két feltétel. 2. §. (1) bek. 1. port. Kolostorok. A szent Benedek-rend házának a tanítással foglalkozó tagok (középiskolai tanárok) természetbeni lakásul használt lakrészei házadómentesek. (813 ejh. — 3 1907 P.) S. szabad királyi város közigazgatási bizottsága részéről felhozott nyomatékos érvek ugyan amellett szólanak, hogy a törvényhozó az 1868 : XXII. törvénycikk 2. §-ának i) pontjában a középiskolai tanárok természetbeni lakásaira nézve adómentességet biztosítani nem kivánt ; de miután a magyar királyi pénzügyminiszternek 1869. évi 31682. számú rendelete alapján, amely a kegyesrend tanító tagjainak — akik középiskolai tanárok — lakásait az idézett törvény alapján adómenteseknek mondotta ki, általános gyakorlattá vált az a felfogás, hogy tanítói lakások alatt a közoktatás körében tanítással foglalkozó személyek lakásai értendők, és miután' a törvényhozó, bár ez általános gyakorlatról tudomással kellett birnia, az 1870: LI. törvénycikkben azzal szemben állást nem foglalt, s így hallgatag eme gyakorlatban nyilvánult felfogást helyesnek fogadta el; végre miután azóta is a gyakorlat általában a törvénynek ezen kiterjesztő magyarázat szerinti értelmezését fogadta el: a panaszos rend házánaki a tanítással foglalkozó tagok lakásául használt 26 helyiségét adómentesnek kellett nyilvánítani. A rendi hitszónok lakásául szolgáló két szoba tői-vény szerint nem adómentes, mert a bizonyítási eljárás eredménye iszerint a rend hitszónokának teendője csupán a rend templomában hitszónoklatok tartására szorítkozik, s így a lelkészkedő papsághoz nem számítható. Ennek 2 szobáját valamint a vallomás 1. tétele alatt felvett 4 szobát iroda és sekrestyési lakás gyanánt a királyi pénzügyigazgatóság Tévesein vette adómentesnek. A panaszos székházfőnök maga is a rendház 34 szobája közül csupán 26-nak adómentességét kéri megállapítani, mégis a 210 korona adóból 195 koronának törlését kéri, vagyis csupán 2 szobának megfelelő bérértéket kér adó42