Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó okozott elemi kár földadó elengedés szempontjából egyáltalában nemi jöhet figyelembe, másrészt azon ténybeli megállapításra támaszkodnak, hogy a kimutatott kár nem is sáskák pusztítása által, hanem tartós szárazság által okoztatott, az ily kár pedig réteknél szintén nem vehető figyelembe. Mindenekelőtt kiemelendőnek tartja a bíróság, hogy a ténybeli kérdést illetőleg milyen az elemi kár természete, illetve eredete, mérvadó egyedül csak a helyszínén eljárt bizottságnak a lelete lehet, annyival is inkább, mert a helyszíni vizsgálatnál illetve a kárlelet felvételénél a pénzügyigazgatóság kiküldöttje is részt vett, s nemcsak a kár mérve, hanem a kár minősége illetve eredete tekintetében is a bizottság leletét helyesnek találta és a vonatkozó jegyzökönyvet alá is irta. Ezzel szemben a pénzügyigazgatóságnak ülletve a közigazgatási bizottságnak azon puszta állítása, hogy az ottani vidéken nagyobb mérvű sáskajárás nem is volt, figyelembe nem vehető, s így beigazollnak kell elfogadni egyrészt, hogy a kár sáskák által okoztatott, s hogy a rétek termésének 2/s része pusztíttatott el. Ami pedig a kérdés elvi részét illeti, mem helyes a panaszolt határozatokban kifejezésre jutó az a felfogás, hogy az 1883. évi XLIV. törvénycikk 49. §-a értelmében a sáskák által okozott kár csakis bevetett földeknek, tehát szántóföldeknek termésére vonatkozólag képez jogalapot földadó elengedésének igénylésére. Abból ugyanis, hogy az említett törvényszakasz végrehajtására vonatkozó utasítás (1885. évi 45055. szám) a réteket ért xovarkárok bejelentéséről nem rendelkezik, még nem következik, hogy a réteken tényleg felmerült sáskaikár nem képezheti földadó elengedésének alapját, már azért sem, mert az említett törvényszakasz maga több olyan elemi csapást sorol fel, amelyek alapján adóelengedésnek van helye, amelyek, az a) és b) alatt felsoroltak, a földmívelés egyes ágaira szorítva nem lévén, azok az összes mívelési ágaikra kiterjednek, a c), d) és e) alattiak pedig csak azoknál a mívelési ágaknál jöhetnék figyelembe, amelyek itt kifejezetten (szántóföld, szőlő, komiókért) megjelölve vannak. Minthogy pedig a 49. §. b) pontjában említett rovarkár a földmívelésnek egy külön ágára, a szántóföldekre szorítva nincsen, ha a rétek „terményeit" a sáska egész dűlőket magukban foglaló területen egészen elpusztította, amiint a helyszíni lelet szerint ez tényleg történt, az adóelengedés törvényes alapon meg nem tagadható. 3