Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó előadó panaszirala ezt az ily képen meghozott közigazgatási bi­zottsági határozatot azért lartja sérelmesnek, mert a ' 13401. hely­rajzi számú földrészlelnek károsodását a bizottság megállapítása szerint, mezei és üregi (nyulaik idézték elő s ez a károsodás az adóelengedésre okul nem szolgálhat, annyival kevésbbé, mert adóelengedésnek csak akkor és ott van helye, ha a termés oly módon és időben semmisült meg, hogy az illető földrészlet abban az évben már ujabb veteményezés által jövedelmezővé nem te­hető. — Viszont ugyanerre az utóbb említett és a kár bekövet­kezésének időpontjára való törvényes megszorításra tekintettel a csimaszok (pajor) által károsult 1538 helyrajzi számú területre is az elengedés megtagadását kérte. A tárgyiratokból és illetve az e bíróság részéről 254'1912. P. szám alatt elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett ira­tokból kitetszik, hogy az A) jegyzékben két földrészletre nézve állapíttatott meg a kár, és pedig a 2) folyószám alatt 1538. hely­rajzi számú, s 1 hold 1117 Q ölnyi kertre nézve s's részben, csimaszok (pajor) rágása folytán és a 7. folyó szám alatt pedig a 13401. helyrajzi sz. s 1 hold 959 • ölnyi kertre nézve 2/3 rész­ben nyulak rágása következtében, — ugyancsak kitetszik az is, hogy ezeken a területeken adózó ügyfél facsemetéket illetve olt­ványokat termel, amelyeket nem maga nevel fel, hanem azokat teljes kiskorukban áruba bocsátja. — Az A) jegyzék záradéká­nak második bekezdése az 1538. helyrajzi számú ingatlanra ugyanazt tüntette fel, bogy ez időközben szántóból alakíttatott volna át gyümölcsfateleppé (faiskolává), azonban a bizonyítási eljárás során beérkezett adatok s különösen az 1912. évi március hó 23. napján felvett jegyzőkönyvben, valamint a felgerjesztő ha­tározat felvilágosító jelentésében foglaltak egyképen megállapítot­ták, hogy a záradék hivatkozott második bekezdése a kárjegy­zék 1. folyószáma alatt szereplő 1537'2. helyrajzi számú részletre és nem a 2. folyó szám alatt levő részletre vonatkozik, mert ez az utóbbi úgy kataszteri nyilvántartásilag, mint a valóságban is kertmívelési ághoz tartozik és ehhez tartozott a szemle alkal­mával is. Különben ezt igazolja a csatolva levő hiteles katasz­teri bdrtokívkivonat is. Ezekből az előadottakból kitetszik tehát, hogy adózó ügy­félnek jelen esetében a károsodás két kertmívelési ághoz tarto­zott és a becslés idején is ahhoz tartozó földterületére álapítta­tott meg. És pedig : 1. a H. dűlőben lévő 1538. helyrajzi számra nézsve csimaszok (pajor) rágása, valamint 2. az O. dűlőben levő 13401. helyrajzi számra nézve nyulak rágása következtében. Az 1883. évi XLIV. törvénycikk 49. §-ának a földadó elen­gedésére helyet adó elemi csapások felsorolására vonatkozó ren­delkezéseinek egybevetéséből kitetszik, hogy ezek az elemi csa­pások a kérdésben levő földterületek mívelési ágai szempontjá­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom