Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó taxatíve föl nem sorolt csapásoknál azoknak kiterjedésétől teszi függővé a kedvezmény megadnalásál. Ellenben az új törvény annálfogva, hogy a károk fölsorolása kimerítőbb, továbbá annálfogva, hogy a 36. §. 7. pontja [F. H. Ö. 37. §. (2) bek. 6. p.J nemcsak szántóföldekre, de egyáltalán minden mívelési ágra nézve „más eselröl-eselre felmerülő elemi csapások okozta károk' figyelembe vételét is megengedi, azonban csakis a pénzügyminiszter és földmívelésügyi miniszternek vonatkozó határozata alapján, a régi törvénynek említett c) bb) pontjában foglalt „más elemi csapás" kitételt, 36. §-ának a szántóföldekre vonatkozó 3. pontjából célzatosan kihagyta. Eszerint az új törvény alapján, a felhívott 36. §. 7. pontjában lefolytatott előzetes eljárás nélkül csakis az 1—6. pontban taxatíve felsorolt esetekben engedélyezhető adóelengedés, a szántóföldekre vonatkozó 3. pontban pedig szélvihar által okozott kár nem említtetik. Ennélfogva a közigazgatási bizottságnak helyt adó határozata nem törvényes, miért is a kincstári előadó panaszának helyet adni és az elsőfokú határozatot kellelt érvényre emelni. Miután azonban jelen esetben a felterjeszetett iratok szerint, a fentebb említett elemi csapás okozta kár megállapítást nyert, ennélfogva jelen ilélet nem lehet akadálya annak, hogy amennyiben akár az adózó fél kérelmére akár a kir. pénzügyigazgatóság javaslatára, az 1909. évi XI. t.-c. 36. §. 7. pontja [F. H. ö. 37. §. (2) bek. 6. p.J alapján a pénzügyminiszter és földmívelésügyi miniszter az elemi csapásnak adóelengedésre igényt nyújtó minőségét megállapítanák, az adóelengedési kérelem ezen az új alapon előterjeszthető legyen. Ha a rozsdakár nem semmisítette is meg as egész határokat magában foglaló nagyobb területen lévő minden egyes szántóföldnek termését, azokra a szántóföldekre nézve, a melyek termésének legalább egyliarmadrésze a rozsdakár folytán elpusztult, az adóelengedés mégis jogosan igényelhető. (689. ejh. — 2G.651/1904. P.) Mert az iratok szerint a rozsda 1903. évben M, V., B., K. és S. részben egymással szomszédos községek határában, tehát egész határokat magában foglaló nagyobb területen okozott a szántóföldek termésében elemi kárt. Mert továbbá a rozsdakár az 1903. évi július hóban, tehát oly időben állapíttatott meg, amikor a károsodásnak kitett földek újabb veteményezés által abban az évben jövedelmezőkké lehetők már nem voltak. És végre mert az 1883 :XLIV. törvénycikk 49. §. c) bb) pontjában és az 50. §-ban foglalt rendelkezések egybevetéséből kétségtelen, hogy ha az adóelengedés igénylésére alapul szolgáló elemi kár nem semmisi24