Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó vettetett ugyan, de azon elemi csapás következtében, — termés csak résziben semmisült meg. Végül a panasziratban érintett az a körülmény, hogy az utólag mégis megművelt és répával beültetett 30 holdnyi területen a termés állítólag tartós szárazság folytán semmisült meg, a panaszolt határozatnak megváltoztatására elfogadható oknak nem találtatott azért, mivel panaszos panasziratában is az adóelengedést nem ennek az elemi csapásnak — t. i. tartós szárazságnak, — a cimén, hanem földárja cimén igényli s mivel a községi körjegyzőnek a bizonyítási eljárás során beküldött s az előbbiekben hivatkozott 992/905. sz. hivatalos jelentése, nemkülönben a m. kir. pénzügyigazgatóságnak ugyancsak a bizonyítási eljárás során benyújtott s fentebbiekben szintén hivatkozott 55821/V. 1905. sz. hivatalos irata szerint a kérdéses földterületre vonatkozólag tartós szárazság sem a községnél, sem pedig a ni. kir. pénzügyigazgatóságnál be nem jelentetett, illetve ennek okából a földadóelengedés nem kéretett. Földadó elengedésének nincs helye, ha a földet a földárja miatt egyáltalán meg sem lehetett művelni.(1398. ejh.—13892/1917. P.) A felterjesztett iratok szerint adókötelezett földbirtokos az 1916. évben földárja miatt bevetetlenül maradt területek után jelentett be elemi károsodást és kért adóelengedést, amely kérelmet a m. kir. pénzügyigazgatóság az 1909. évi XI. t.-c. 36. §-ának 3, a. illetőleg 3, b. pontja alapján, ahból az okból utasította el, mert földárja által előállott elemi kár címen csak bevetett területek után van adóelengedésaiek helye. T. vármegye közigazgatási bizottságának adóügyi bizottsága a fejezetben körülírt elsőfokú határozat megváltoztatásával az adóleirásra vonatkozó igényt a bevetetlen területekre azzal az indokolással állapította meg, hogy mivel a kérdéses földterületek földárjai miatt bevethetők nem voltak, azoknak hozadéka nem volt, minélfogva az adó alapja is hiányzik. Ennek a határozatnak törvényes állapja nincsen. Az 1909. évi XI. t.-c.-nek az elemi károk folytán adandó adóelengedésekre vonatkozó V. fejezet 36. §. 3, a. és 3, b. pontjai egész világosan az adóelengedést a földárja állal okozott belvízkárok eseteiben csakis a bevetett földek termésének megsemmisülése esetére biztosítják. A most idézett törvény 38. §-ának az adóelengedés mérvét tárgyazó második bekezdése, valamint e §-inak többi rendelkezései is, szintén kifejezetten az adóelengedés mérvét a termésnek hasonló mérvben való megsemmisülése szerint rendelik megáliapítandónak. Nem lehet tehát kérdés, hogy oly szántóföldek után, melyek a földárja által okozott belvizek miatt, vagy bármely más okból be sem voltak vetve, ahol tehát a termés megsemmisüléséről sem lehet szó, a hivatkozott törvény alapján adóelengedés nem adható. 18