Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Kereseti adó ben oly adatot, amelynek alapján a vidék kereseti viszonyát ismerő tagokból alakult egyenes-adófelszólamlási bizottság határozatával szemben megállapítható lenne, hogy a felebbezett adó a megadóztatott szeszgyár jövedelmével arányban nem áll. Mezőgazdasági szeszgyárral kapcsolatban folytatott marhahízlalás jövedelme általános kereseti adó alá nem vonható még abban az esetben sem, ha a mezőgazdasági szeszgyár a hazai iparnak adott állami kedvezményekben nem részesül. (52. ejh. — 537/ 1897. P.) Felebbező szeszfőzdéjének mezőgazdasági jellege a szeszadóról szóló 1888: XXIV. t.-c. 7. §-a alapján elismertetett, ezen §. 2. a) pontja szerint pedig, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék részére az ugyanezen §. 1. a) és b) pontjaiban biztosított kedvezmények igénybe vehetők legyenek, az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lennie, hogy kizárólag, vagy legnagyobb részben ezen mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat; s viszont a szesztermelésnél nyert moslékot, mint takarmányt, vagy legalább is az ezen moslékon hizlalt marháktól származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa ; a mezőgazdasági szeszgyári üzemmiel kapcsolatban folytatott marhahizlalás eszerint tételes törvény rendelkezésénél fogva és tekintettel a mezőgazdasági szeszfőzdék üzletterjedelmére és üzleti idejére nézve az idézett törvény 7. §-a 2. b) és c) pontjai alatt foglalt korlátozó rendelkezésekre, valamint a mezőgazdasági szeszfőzdével összefüggő mezőgazdaság ismertető jeleire nézve, az idézett törvény végrehajtása iránt 1888. évi augusztus hó 8-án 45.145. sz. alatt kiadott pénzügyminiszteri utasítás 2. §. II. pontja alatt meghatározott korlátozó feltételekre, magával a mezőgazdasággal oly szorosan kapcsolatban van és a mezőgazdaságniak oly kiegészítő részét képezi, hogy azt az 1875 : XXIX. t.-c. 2. § III. pontja s illetve III. osztályú (általános) kereseti adó alá tartozó külön ipari foglalkozásnak minősíteni nem lehet. Ha a szeszgyáros a gyárában termelt szeszt saját korcsmáiban kismértékben elárusítja: ezen kis mériékbeni szeszelárusításból eredő jövedelme általános kereseti adó alá esik. (285. ejh. — 1896/1900. P.) Panaszló cég kérése első sorban az, hogy a korcsmái után kivetett keresetadó egészben írassék le, mert ez az adó ugyanazon tárgy után másodízben van kiróva, Panaszló cég ugyanis meg van adóztatva, mint szeszgyáros, nem adóztatható meg tehát azon foglalkozás után, melynek tárgya az így megadóztatott szesznek eladása, már pedig a korcsmái után kirótt kereseti adó nem egyéb, mint a szeszgyár utáni adó által már érintett szesznek 122