Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A közigazgatási bizottságról. 85 felvétetett, viszonylagos többséggel kijelölés nélkül szavazatlapokkal titkosan ,2 évre választatik. Állami hivatalnokok, törvényhatósági tisztviselők és községi elöljárók — habár tagjai is a törvényhatósági bizottságnak — meg nem választhatók. 4. §. A 10 választott tag fele minden év végével kilép. Az első év végén a kilépés felett sorshúzás határoz, azontúl kilépnek mindig azok, kik az előző évben benmaradtak. Az igy kilépett tag újra megválasztható. 5. §. Ha a választott tagok valamelyike időközben megszűnik a törvényhatósági bizottság tagja lenni, annak egyúttal közigazgatási bizottsági tagsága is megszűnik. A meghalt vagy leköszönt, vagy jogosultságát bárminő törvényes okon elvesztett tag helyébe, a közgyűlés által a lehető legelső alkalommal más választatik. Az, hogy ezen választás fog eszközöltetni, a közgyűlés előtt legalább 8 nappal szokott módon közhírré teendő. Az ily esetben választott tag, tagságának időtartamára nézve ugyanaz áll, a mi állana e tekintetben arra nézve, a kinek helyére megválasztatott. 6. §. A bizottság elnöke a főispán — a fővárosban a főpolgármester — akadályoztatása esetében az alispán illetőleg a polgármester, jegyzője a törvényhatóság főjegyzője, ki magát akadályoztatása esetében a törvényhatóság valamelyik aljegyzője által helyettesittetheti s az aljegyzőket segédül maga mellé venni különben is jogosítva van. Bármelyik esetben alkalmaztatik ily módon az aljegyző, szavazattal nem bir. 7. §. Az irodai teendők ellátása iránt ugy a törvényhatósági, mint a kormányközegek mellett lévő irodai személyzet belevonásával, a kormány rendeleti uton intézkedik. 8. §. A bizottságnak hivatalnok és tisztviselő tagjai a szakukhoz tartozó ügyekben, mint előadók működnek. A törvényhatósági közigazgatás körébe tartozó ügyekben előadó rendszerint az alispán, illetőleg polgármester, de midőn neki az elnöki teendőket kell teljesítenie (6. §.), vagy bármely más okon akadályozva van, a főjegyző. Ezen esetben a jegyzőkönyvet a főjegyző által segédül vett (G. §.) aljegyző vezeti. Oly törvényhatóságokban, a melyekben a közigazgatási ügyek a jegyzők, vagy a városokat, illetőleg a tanácsnokok között szak szerint felosztva vannak, az alispán, illetőleg a polgármester az egyes ügyek előadása végett a szakok előadóit a bizottság üléseibe berendelheti, az igy berendelt szakelőadók azonban szavazattal nem birnak. 9. §. Közigazgatási bizottság minden törvényhatóságban szerveztetik, ha azonban egy főispán alatt több törvényhatóság áll: mindezen törvényhatóságok bizottságában ugyanazon kormányközegek lehetnek a tagok. 10. §. A bizottság ülései mindig azon törvényhatóság székhelyén tartatnak, a melynek ügyei tárgyalás alatt állnak s ez esetekben azon kormányközegek, a melyek tagjai, oda mennek át. 11. §. A bizottság ülései nyilvánosak. De fegyelmi^ választmányának üléséből, az elnök a határozat megállapítására szolgáló tanácskozás és határozat hozatal idejére a hallgatóságot eltávolíthatja.