Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. 59 Nyilvános pártgyülés, pártünnepély, körmenet, rendezett tanácsú városokban a polgármesternél, másutt a törvényhatósági tisztviselőnél, s na ilyen helyben nincs, a községi elöljáróságnál a megelőző napon mindig bejelentendő, ezeken a polgármester, illetőleg tisztviselő személyesen jelen lehet, az elöljáróság pedig magát megbizott által képviseltetheti. A ki a zászlót, jelvényt a fentebb megjelölt tiltott helyekre kitűzte, vagy kitűzését elrendelte, vagy ki a zászlót vagy jelvényt oly helyről, hová annak kitűzése megengedve van, erőszakosan eltávolítja, vagy megrongálja, vagy a be nem jelentett nyilvános pártgyülést, pártünnepélyt, körmenetet rendezte, a közigazgatási hatóság által rendőri uton 100 frtig térjedhető birsággal, vagy 20 napig terjedhető fogsággal büntetendő. A tiltott helyre tűzött zászlót, jelvényt az elöljáróság eltávolitani köteles. 105. §. A büntetésből befolyt pénzek az illetékes törvényszék, illetőleg közigazgatási hatóság által azon törvényhatóság rendelkezésére bocsátandók, melynek területén a megbüntetett cselekvény elkövettetett, s ez által népnevelési czélokra, vagy területén létező közkórház vagy szegények alapjára fordítandók. 106. §. A 94., 95., 96., 101. §§-ban felsorolt törvényszegések miatt, a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekvény elkövetése után 6 hó alatt, továbbá a 91., 92., 93., 97., 100., 102., 103., 104. §§-ban felsoroltak miatt pedig akkor, ha a cselek vény elkövetése után 30 nap alatt a bíróságnál vagy közigazgatási hatóságnál feljelentetett. VII. FEJEZET. Vegyes és átmeneti intézkedések.1 lOT. §. Azon községekre nézve, melyekben urbériség nem létezett, a központi választmány a választók első összeírása alkalmával állapítja meg egyszer mindenkorra, melyik azon szomszéd község, melyből a 4. §. értelmében az adóval legkevésbbé megrótt x/i úrbéri telek veendő. 108. §. Addig is, mig a törvényhozás az adóhátralékok behajtása iránt intézkedni fog, azok, a kik az összeírást, illetőleg évi kiigazítást megelőző évnél hosszabb időről tartoznak adójukkal, a névjegyzékbe felveendők, ha az összeírást, illetőleg évi kiigazítást megelőző év első napjától az összeírás vagy kiigazítás megkezdéseik hátralékban levő adó1 1875: XXXIX. Törvényczikk az 1874:XXXlll. törvényczikk átmenetintézkedéseinek pótlásáról. (Szentesítést nyert 1S75. évi május hó 23-án. Kihiri dettetett az országgyűlés mindkét házában 1875. évi május hó 24-én.) 1. §. Az 1875. évi általános képviselőválasztások ideje kitűzhető, mihelyt kétségtelenné lett, hogy a választók állandó névjegyzéke a központi választmányoknak legalább két barmada által a választásra kitűzendő határidő első napját megelőzőleg el fog készíttetni. 2. §. Azon választókerületekben, melyekben a választások a belügyminister által az 1874: XXXIII. t.-cz. 56. §-a s a jelen törvény 1. g-a értelmében kitűzött 10 nap alatt az állandó névjegyzék hiánya miatt meg nem tartathatnak, azok a névjegyzékek összeállítása után a belügyminister által mindnyájukra nézve egyszerre, vagy ha az elkészülési idő nagyon kűlünböző lenne, külön-külön kitűzendő 10 nap alatt utólag lesznek eszközlendők. A belügyminister ezen utólagos választások határidejét is a lehetőségig ugy tűzi ki, hogy a választások befejezésétől az országgyűlés megnyitásáig legalább 10 napi határidő legyen. Ha azonban a választási névjegyzékek elkészülése némely választókerületeket illetőleg ugy elkésnék, hogy az lehető nem volna, a választások az országgyűlés megnyitása után is, de a névjegyzékek elkészülte után a lehető legrövidebb idő alatt eszközlendők. 3. g. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister hizatik meg.