Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. 55 visszalép, az ellenjelölt nélkül maradt jelölt az uj határnap elérkeztekor országgyűlési képviselőnek nyilvánittatik.1 83. §. Mintán minden község a megállapított sorrend szerint szava­zott és^ szavaztak, vagy szavazásra felhivattak azon községek is, melyek a megállapított sorrendben nem jelentek meg, a választási elnök legalább egy órai és két órán tnl nem terjedhető határidő .az ki, melynek lefolyta után többé szavazat el nem fogadtatik. A küldöttség elnöke a szavazás né-^rát berekeszti, annak három példányát valamint a szavazás lefolyásáról szóló jegyzőkönyvet a jegy­zővel együtt aláírja és a választási elnöknek átadja. 84. §. A választási elnök, a szavazatszedő küldöttség tagjai és a jelöltek bizalmi férfiai, ha azon kerületben, melybe kiküldettek, választói joggal birnak, a 83. §. értelmében kitűzött záróra elteltével is bármely küldöttség előtt szavazhatnak. 85. §. Minden szavazatszedö küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzökönyvet vezet. Ezen jegyzőkönyvben megemlítendő: a) a szavazatszedő küldöttség tagjainak, a jelöltek bizalmi férfiai­nak neve; b) a szavazás kezdete és a küldöttség előtti végeredménye; c) az elnök esetleges határozatai és a rend érdekében tett intéz­kedései. A visszautasított szavazatokról külön jegyzék vezetendő, mely a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. 86. §. Ha a szavazás minden küldöttség előtt a 83. §. értelmében befejeztetett, a választási elnök a szavazás végeredményét a küldöttségi tagok előtt Össszeállitja ; és azon jelöltet, ki a feljegyzett érvényes szava­zatok átalános többségét megnyerte, a kerület országgyűlési képviselő­jének kijelenti.2 87. §. A választás összes lefolyásáról jegyzőkönyv vezetendő, abban megemlítendő: a) a választóketület neve; b) a választás helye és ideje; c) a képviselőjelöltek nevei; d) az ajánlók és ezek által kijelölt vagy az elnök által kinevezett bizalmi férfiak nevei, a nyilatkozat kelte s a bcdás ideje; e) a jelölt vagy jelöltek esetleges visszalépése; f) ha a szavazás rendeltetett el, a megkezdés ideje s a szavazás vég­eredménye ; g) az elnök által kitűzött záróra; h) az elnök határozatai s a rend érdekében tett intézkedései. Sem óvásnak, sem egyéb észrevételnek a jegyzőkönyvbe helye nincs. A jegyzökönyvet az elnök s a melléje rendelt jegyzők írják alá. 88. §. Ugy az általános jegyzőkönyv, mint a szavazatszedö kül­döttségek jegyzökönyve és a szavazási rovatos ivek, az állam hivatalos nyelvén 3 példányban vezetendők. Ezek közül egy példány a megválasztott képviselőnek azonnal átadandó, vagy téritmény mellett elküldendő. A másik két példány a központi választmánynak küldendő be, mely azok egy példányát a tör­vényhatóság vagy város levéltárába helyezi el, másikát a belügyminis­ternek küldi meg. 1 V. ö. 1876. XXXIX. t.-cz. 8. §-ával. - V. ö. 1876: XXXIX. t.-cz. 8. §-ával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom