Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

50 A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. 46. §. A felszólalások és az azokra tett észrevételek a központi választmányhoz intézendők, és a szükséges okiratokkal felszerelve, azon város vagy község elöljárólságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kis községekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be. 47. §. Az elöljáróság köteles a felszólalásokat és észrevételeket külön sorrendben beiktatni, s a záros határidő leteltével az iktatókönyvvel együtt a központi választmánynak azonnal megküldeni, vagy azt, hogy felszólalás nem adatott be, jelenteni. 48. §. A felszólalások és észrevételek felett a központi választmány a névjegyzék első összeállításánál az első ülést követő 20 nap alatt, annak évenkénti kiigazítása alkalmával pedig minden évi szeptember 1-től 20-ig köteles határozni. A felszólalások és észrevételek felett hozott határozat mindig indokolandó. Az első ülésre szóló meghívóban kiteendö a sorrend, melyben az egyes választókerületek s az azokhoz tartozó községek névjegyzékei át fognak vizsgáltatni. Ezen sorrend az ülést megelőző napon nyilvános helyen is kifüggesztendő. 49. §. A központi választmánynak a felszólalásokra vonatkozó határozatai a választók első összeirása alkalmával 10 napon át, — a név• jegyzék évenkénti kiigazítása alkalmával minden évi szeptember 20-ától szeptember 30-ig közszemlére kiteendők. Mindazon határozat: a) a melylyel valamely felszólalás elutasittatott, vagy b) valamely név kitörlése elrendeltetett, vagy c) a mely oly felszólalás felett hozatott, melyre észrevétel adatott be, annak kézbesítendő, kinek választói jogára a határozat vonatkozik. 50. Azok, kiknek felszólalása vagy észrevétele felett a központi választmány határozatot hozott, annak közszemlére történt kitételét követő 10 nap alatt, azok pedig, kiknek a 49. §-ban elősorolt határozatok kézbesíthettek, a kézbesítéstől számitott 10 nap alatt a kir. curiához intézett felebbezésüket a központi választmány elnökéhez benyújthatják. A felebbezés írásban nyújtandó be, s ahhoz uj bizonyítékok is mellékelhetek. A központi választmány a íelebbezésre és bizonyítékokra megteheti észrevételeit, és a felebbezést azok kíséretében terjeszti fel a kir. curiához. 51. S. A kir. curia a felebbezések felett egy vagy több 5 tagu tanácsban határoz. Ezen tanácsok elnökei: a semmitőszék elnöke, a legfőbb ítélőszék elnöke, esetleg a semmitőszék alelnöke, és kineveztetésük sorrendje szerint a legfőbb Ítélőszék tanácselnökei. A curia minden év január havában teljes ülésében titkos szavazással választja meg a tanácsok többi tagjait. Szükség esetén ily tanácsok az év folyamában is alakithatók. Ezen tanácsok nyilvános ülésben minden ujabb vizsgálat mellőzésével határoznak. A curiának a teendők körüli ügyrendét az igazságügyminister állapítja meg.1 52. (1876: XVIII. t'-cz. 3. §.) A curia határozatai alapján a 1 1875. jan. 8-án 79. sz. a. adatott ki az ügyrend R. T. 24. lap.