Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

48 A közigazgatás szervezete. — A képviselőházról. A kitűzött határnapok a küldöttség által pontosan megtartandók és közbejött elhárithatlan akadály esetén uj határnapok tüzendök ki, melyek hasonlókép legalább 8 nappal előre kihirdetendök. 33. §. Az összeíró küldöttség rendelkezésére bocsátandók : a) az 1848-tól 1872-ig készített választói összeírások; b) az egyenes adók községi főkönyve (B. tabella); c) a földadó-telekkönyv (cataster); d) hol a tagosítás megtörtént, a tagositási telekkönyv. Minden hatóság, tisztviselő és lelkész köteles mind az összeíró küldöttségnek, mind a központi választmánynak, a névjegyzék összeállítására és kiigazitására szükséges adatokat kiszolgáltatni. 34. §. Azon községekben, melyekben a 4. §. értelmében a legkevésbé megrótt 1/i úrbéri telek adóját kinyomozni szükséges, ezt az öszszeiró küldöttség teljesiti s eljárása eredményét az adatokkal együtt a központi választmánynak beküldi. Ezen ügyekben panasz esetén a központi választmány határoz. 35. §. A községi elöljárók az összeírásnál jelen lenni s a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek. 36. §. A ki ezen törvény első fejezetében meghatározott választói jogosultsággal bir, a választók névjegyzékébe felveendő, habár személyesen nem jelentkezett is. Ha azonban valaki a küldöttség előtt választói jogosultságának igazolása végett személyesen megjelen, meghallgatandó. 37. §. Az összeíró küldöttségek ugy az első felvétel-, — valamint az évenkénti kiigazításkor a választók összeírását minden községről külön egy pélpányban készítik el, és azt saját aláírásukkal ellátva, működésük befejezte után a központi választmánynak azonnal átküldeni kötelesek. 38. § Minden választó csak egy, és pedig azon község névjegyzékébe veendő fel, melyben az összeíráskor rendes lakása van. Ha azonban azon ingatlan birtok, kereskedelmi-, gyár- vagy ipartelep, melyre választói jogosultságát alapítja, más községben vagy más választókerületben fekszik, kívánatára akár rendes lakhelyének, akár ez utóbbi községnek, illetőleg választókerületnek névjegyzékébe felveendő. Azok, kik ezen törvény 2-ik és 9-ik §§-ai alapján birnak választói joggal, minden esetre csak azon község névjegyzékébe vétethetnek fel, melyben rendes lakásuk van; ha a rendes lakás iránt kétség támad, az illető maga jelölheti meg, hogy a kérdéses községek vagy városrészek közül melyikbe kiván felvétetni. Ellenben azok, kik föld- vagy házbirtok, keresbedői, ipar- vagy gyártelep birtoka alapján több községben vagy választókerületben birnak választói jogosultsággal, magok jelölhetik meg ezek közül a községet vagy választókerületet, melynek névjegyzékébe felvétetni kívánnak. Á névjegyzék első összeállítására és annak évenkénti kiigazítására szükséges rovatos iveket a központi választmányoknak a belügyminister küldi meg. 39. 4?. A névjegyzék évenkénti kiigazításánál ugyanazon eljárás alkalmazadnó, mely az első összeíráskor követtetett. A kiigazításnál mindazok, kik meghaltak, vagy időközben választói jogosultságukat elvesztették, a névjegyzékből kihagyandók, ellenben azok, kik választói joggal birnak és a névjegyzékbe felvéve nincsenek, vagy magukat egy néjegyzékből a másikba kívánják áthelyeztetni, a n é vj e g y z é k 1 > e felveendők.