Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

Törvényhozó hatalom. Főrendiház. iS8o:VII. Törvényczikk a főrendiház szervezetének módosításáról. (Szentesítést nyert 1885. évi április hó 25-én. Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1885. évi április hó 2fi-án.) I. FEJEZET. A főrendiház szervezete. 1 §. A főrendiház tagjai azok, kik: a) örökös jogon, b) az általuk viselt méltóság vagy hivatal, c) O Felsége a király által élethossziglan lett kineveztetésük, d) a Horvát-Szlavonországok gyűlése által az 1881 : XV. t.-cz. értelmében eszközölt választás következtében bírnak a főrendiházban ülési és szavazati joggal. 2. §. Örökös jogon tagjai a főrendiháznak: a) a felséges uralkodóház teljeskoru főherczegei; b) a magyar főrendiházban a tagságra eddig jogositott, nemkülönben az erdélyi nagyfejedelemségben annak Magyarországgal történt egyesítése előtt a magyar királyok által grófi vagy bárói czimet nyert családok mindazon 24. évüket betöltött és nagykorú férfi tagjai, kik egyedül vagy velük egy háztartásban élő feleségük és kiskorú gyermekeik vagyonát is odaszámítva, a magyar állam területén oly földbirtoknak telekkönyvi tulajdonosai es haszonélvezői, vagy életfogytiglan haszonélvezői, vagy oly családi hitbizomány birtokosai, melynek az 1885. évre az uj földadó-kataster alapján megállapított egyenes állami földadója a rajta levő lakházak és gazdasági épületek házosztályadójával együtt legalább 3000 frtot tesz osztrák értékben. Azon főrendi családokra nézve, melyeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban jogosultak voltak, akár születésénél fogva, akár más módon, egyszersmind a monarchia más állama vagy bármely más állam törvényhozásában is bírhatnak üléssel és szavazattal, megállapíttatik, hogy ha az ezen §. b) pontjában említett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak, a magyar főrendiházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar főrendiházban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után G hó5*