Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A nemzetiségi egyenjogúságról. 33 21. §. A községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseik ben azok nyelvét kötelesek használni. • 22. §. A község saját törvényhatóságához, annak közegeihez és az államkormányhoz intézett beadványaiban az állam hivatalos, vagy saját ügykezelési nyelvét; más törvényhatóságokhoz s azok közegeihez inté­zett beadványaiban az állam hivatalos nyelvét, vagy az illető törvény­hatóság jegyzőkönyvi nyelvei egyikét használhatja. 23. §. Az ország minden polgára saját községéhez, egyházi ható­ságához és törvényhatóságához, annak közegeihez s az államkormányhoz intézett beadványait anyanyelvén nynjthatja be. Más községekhez, törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaiban vagy az állam hivatalos nyelvét, vagy az illető község, vagy törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét vagy ^nyelvei egyikét hasz­nálhatja. A törvénykezés terén a nyelv használatát a 7—13. §§-ok sza­bályozzák. 24. §. Községi s egyházi gyűlésekben a szólás jogával birók szaba­don használhatják anyanyelvűket. 25. §. Ha magánosok, egyházak, magán társulatok, magán taninté­zetek és törvényhatósági joggal nem biró községek a kormányhoz inté­zett beadványaiknál nem az állam hivatalos nyelvét használnák: az ily beadványokra hozott végzés eredeti magyar szövegéhez a beadvány nyelvén eszközlött hiteles fordítás is melléklendő. 26. §. Valamint eddig is jogában állott bármely nemzetiségű egyes honpolgárnak épen ugy, mint községeknek, egyházaknak, egyház-közsé­geknek : ugy ezentúl is jogában áll saját erejökkel, vagy társulás utján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar- és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is, az egyes honpolgárok az állam törvény­szabta felügyelete alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által helyben­hagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek és azt ugyan az államkormány felügyelete alatt nemzetiségi törvényes igényeik­nek is megfelelően kezelhetik. Az ilyen módon létrejött művelődési és egyéb intézetek — az iskolák azonban a közoktatást szabályozó törvény rendeleteinek meg­tartása mellett — az állam hasonló természetű s ugyanazon fokú inté­zeteivel egyenjogúak. A magán intézetek és egyletek nyelvét az alapítók határoz­zák meg. A társulatok s általok létesitett intézetek egymás között saját nyel­vökön is érintkezhetnek; másokkal való érintkezéseikben a nyelv hasz­nálatára nézve a 23. §. határozatai lesznek szabályozók. 27. §. A hivatalok betöltésénél jövőre is egyedül a személyes képesség szolgálván irányadóul; valakinek nemzetisége ezután sem tekinthető az országban létező bármely hivatalra, vagy méltóságra való emelkedés akadályául. Sőt inkább az államkormány gondoskodni fog, hogy az országos birói és közigazgatási hivatalokra, s különösen a föis­pánságokra, a különböző nemzetiségekből a szükséges nyelvekben töké­letesen jártas s másként is alkalmas személyek a lehetőségig' alkal­maztassanak. 28. §. A korábbi törvényeknek a fennebbi határozatokkal ellenkező rendeletei ezennel eltöröltetnek. Hegedűs: Közig, törvénytár. I. Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom