Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A nemzetiségi egyenjogúságról. 31 nosokkal való hivatalos érintkezéseikben a lehetőségig ezek nyelvét használják. 7. §. Az ország minden lakosa azon esetben, a melyekben ügyvéd közbejötte nélkül akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minő­ségben, személyesen, vagy megbizott által veszi és veheti igénybe a törvény oltalmát és a biró segélyét: a) saját községi bírósága előtt anyanyelvét; b) más községi bíróság előtt az illető község ügykezelési, vagy jegyzőkönyvi nyelvét; c) saját járási birósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét: d) más bíróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságá­nak, akár pedig más törvényhatóságnak bíróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvei nyelvét használhatja, a melyhez az illető biróság tartozik. 8. §. A biró a 7-ik §. eseteiben a panaszt vagy kérelmet, a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el; a kihallgatást, tanuhallgatást, szemlét és más birói cselekményeket ugy a peres, mint a peren kivüli, valamint a bűnvádi eljárásoknál a perben álló felek, illetőleg a kihallgatott sze­mélyek nyelvén eszközli; a perek tárgyalási jegyzőkönyveit azonban azon a nyelven vezeti,, melyet a perlekedő felek a törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvei közül kölcsönös megegyezéssel választanak. Ha e tekintetben megegyezés létre nem jönne, a biró a tárgyalási jegyzö­könyvet a törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikén vezet­heti, tartozik azonban annak tartalmát a feleknek szükség esetén tolmács segélyével is megmagyarázni. Szintúgy tartozik a biró a felek előtt megmagyarázni s illetőleg tolmácsoltatni a per fontosabb okmányait is, ha ezek olyan nyelven volnának szerkesztve, melyet a perben álló felek egyike vagy másika nem ért. Az idézési végzés a megidézendő fél érdekében, ha rögtön kitud­ható, annak anyanyelvén, különben pedig azon községnek, a melyben a megidézendő fél lakik, jegyzőkönyvi nyelvén, vagy pedig az állam hiva­talos nyelvén fogalmazandó. A birói határozat a tárgyalási jegyzőkönyv nyelvén hozandó ; de köteles azt a biró minden egyes télnek azon a nyelven is kihirdetni, illetőleg kiadni, a melyen kívánja, a mennyiben azon nyelv a törvény­hatóságnak, a melyhez a biró tartozik, jegyzőkönyvi nyelveinek egyi­két képezi. 9. §. Mindazon polgári s bűnvádi perekben, melyek ügyvéd közbe­jöttével folytatandók,-az első biróságoknál mind a perlekedésnek, mind a hozandó ítéleteknek nyelvére nézve addig, mig az első bíróságok vég­leges rendezése és a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlat mindenütt fentartandó. 10. §. Az egyházi bíróságok maguk határozzák meg ügykezelési nyelvöket. 11. §. A telekkönyvi hivataloknál a törvényszék felügyelésének tekintetéből is az illető törvényszék ügykezelési nyelve használandó; de ha a felek ugy kívánják, mind a végzés, mind a kivonat az állam hivatalos nyelvén, vagy azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek egyikén is kiadandó, a melynek területén a telekkönyvi hivatal van. 12. §. A felebbezett perekben, ha azok nem magyar nyelven foly­tattattak, vagv nem magyar okmányokkal vannak ellátva, a felebbviteli biróság mind a pert, mind az okmányokat, a mennyiben szükséges, ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom