Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

24 A közigazgatás szervezete. — Magyarorsz. Horvát-Slavon- s Dalmátorsz. való viszonya. Horvát-Szlavonországokban fekvő államföldbirtok eladására nézve a ma­gyar szent korona összes országainak közös országgyűlése azon meg­szorítással intézkedik, hogy e részben a horvát-szlavon-dalmát ország­gyűlés is meghallgatandó, a melynek beleegyezése nélkül eladás nem történhetik", akként értetnek, hogy az „államföldbirtok" kifejezésben az „áílamerdök" is benne foglaltatnak. 3. §. Az 1868. évi XXX. t.-cz. 15., 16., 17., 25. és 26. §§-ai ha­tályon kivül helyeztetvén, helyettük következők rendeltetnek: Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete az 1873. évi ja­nuár hó 1-től kezdve azon időre, a meddig a magyar korona országai és ö Felsége többi királyságai és országai között a közös ügyek költ­ségeihez való hozzájárulási arány iránt kötött egyezmény tart, mindenek­előtt Horvát-Szlavonországok egyenes és közvetett adóinak és egyéb közjövedelmeinek 45°/0-ával fedeztetik, vagyis azon országok tiszta köz­jövedelmeiből annyi százalék szolgáltatik be azon horvát-szlavón orszá­gos vagy törvényhatósági pénztárba, ahová a társországok törvényho­zása vagy kormánya kivánni fogja. Horvát-Szlavonországok összes bevételeinek 55°/0-a a közös költségek fedezésére a közös kincstárba szolgáltatandó be. Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelmeinek 450/0_a akként számíttatik ki, hogy Horvát-Szlavonországok összes egyenes és közvetett adóiból, a Horvát-Szlavonországokban fekvő államjavak jövedelmeiből s egyéb közjövedelmekből csak azon kiadások vonatnak le, a melyek az adók kivetésével és behajtásával — a közös pénzügyi igazgatás költ­ségeit ide nem értve — az államjavak kezelésével, a közvetett adók és jövedékek és a többi közjövedelmek előállításával és közvetlen keze­lésével járnak. Midőn a határőrvidék még nem polgárosított része, részben vagy egészben Horvát-Szlavonországok akkori összes területének mind köz­jövedelmei, mind beligazgatási költségei megállapíthatók lesznek, ha ezen alapokon a jelen törvény azon fennebbi rendeletére nézve, mely a Horvát­Szlavonországok jövedelmeiből ezen országok közigazgatási költségeire fordítandó 450/ft-ot megállapítja, módosításnak szüksége mutatkozik : ezen módosítás habár az 1868 : XXX. t.-cz. 12. §-ban kijelölt határidő még nem következett is be, a változott viszonyok és Horvát-Szlavonor­szágok valódi szükségletének tekintetbevétele alapján az 1868 : XXX. t.-cz. 70. §-ban megszabott módon eszközlendő. 4. §. Az 1868: XXX. t.-cz. 34. §-a végül következő bekezdéssel toldatik meg: „Az érintett esetben a Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyű­lése a feloszlatástól számított három hónap alatt összehívandó." 5. §. Az 1868: XXX. t.-cz. 44. §-ának vége következő megtoldással egészíttetik ki: „Ezen minőségben a bánnak 0 Felségéhez intézett előterjesztéseit változatlanul és késedelem nélkül felterjeszti ; és csak azon esetben, a midőn az 1878: XXX. t.-cz. által megállapított állami közösség vagy érdekek közössége szempontjából kételyek merülnének fel, a mennyiben azok a bán meghallgatása után nem oszlattathatnának el, terjeszti 0 Felsége elé egyidejűleg, de elkülönítve saját, illetőleg a magyar közös kormány azokra vonatkozó észrevételeit." 6. §. Az 1868: XXX. t. cz. 49. §-a a következő hozzáadással egé­szittetik ki: „A kölcsönös leszámolás megtörténte után azoknak Horváth-Szla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom