Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)
20 A közigazgatás szervezete. — Magyarorsz.Horvát-Slavon- s Dalmátorsz. való viszonya. a magyar korona összes országainak évenkint Pestre egybehívandó közös országgyűlését illeti. 32. §. E közös országgyűlésen HorváJ,- és Szlavonországok, lakosaik mennyiségéhez aránylag, 29 követ által képviseltetnek, Fiume városát és tengerparti kerületét a 66. szakaszban felhozott oknál fogva ide nem értve. Ha a magyarországi képviselők száma idővel változnék : HorvátSzlavonországok képviselők száma, a népességi arány megtartásával, ugyanazon elvek szerint állapittatik meg, a melyek a magyarországi képviselők számának meghatározásánál alkalmaztatnak. 33. §. Ha Horvát- és Szlavonországok népessége, akár a határőrség közigazgatási egyesítése, akár Dalmátia visszacsatolása által gyarapod nék : a nevezett társországok képviselőinek száma a népesség szaporodása arányában szintén emeltetni fog. 34. §. Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok a közös országgyűlésbe saját országgyülésök kebeléből választják képviselőiket és pedig azon egész időszakra, a melyre a közös képviselőház megbizása terjed. Azon esetre, ha a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés idő közben feloszlattatnék, Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok képviselői mindaddig tagjai maradnak a közös országgyűlésnek, mig az ujolag egybehívott horvát-szlavon-dalmát országgyűlés uj képviselőket választ. 35. §. Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok képviselői személyes nyilatkozás! és szavazási jogukat mindazon ügyek tárgyalásánál, melyek a fennebbi szakaszokban közöseknek ismertettek el, szintén önállóan, utasítás nélkül, épen ugy gyakorolják, mint a közös országgyűlés többi tagjai 36. §. Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok a közös országgyűlés főrendi házába is két képviselőt küldenek saját országgyülésökből. 37. §. Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok főrendéi s azon világi s egyházi méltóságai, kik 1848. előtt a magyar országgyűlés főrendi házában ülési és szavazati joggal birtak, ezentúl is hasonló joggal tagjai lesznek a közös országgyűlés felsőházának mindaddig, mig a ház más alapokon nem rendeztetik. 38. §. A közös ügyek, a mennyire lehetséges, a közös országgyü lésen előlegesen és egymás után tárgy altatnak ; s minden esetre tekintet lesz arra, hogy Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok képviselőinek, saját országgyűlésükön, saját belügyeik intézésére évenkint legalább három havi idő engedtessék. 39. §. A közös országgyűlés összes költségei, s igy Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok képviselőinek napidijai és szállásbérei is, a közös állampénztárból fedezendök. 40. §. Miután a magyar korona országainak közös országgyűlése teendőinek egy részét, tudniillik a pragmatica sanctióból folyóknak ismert közös ügyek költségvetésének megállapítását, saját kebeléből kiküldött bizottság (delegatio) által gyakorolja : Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok képviselői közül, a közös országgyűlés által annyi tag választatik a magyar delegatióba, a mennyi azon kulcs szerint, a mely szerint a nevezett társországok a közös országgyűlésen képviseltetnek, rájok esik. 41. §. Ehhez képest megállapíttatik, hogy Horvát-Szlavonországok képviselői közül a képviselőház részéről négy, s a főrendi ház részéről egy tag választassék a delegatióba. 42. §. Ha a horvát-, sziavon- és dalmát országgyűlés képviselőinek száma a 33-ik §-ban érintett területi gyai-apodás folytán növekszik :
