Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Magyarorsz. Horvát-Slavon- s Dalmátorsz. való viszonya. 15 12. §. Azon törvények alkalmazása, a melyek Magyarország és Erdély törvényhozásának egyesülését megelőzőleg, Magyarország külön országgyűlésén alkottattak, az erdélyi területre nézve, a mennyiben szükséges lesz, törvényhozás utján fog eszközöltetni. Addig is azonban ezen országgyűlésnek 1807. évi márczius 8-án és 11-én kelt, s a ministerinmot az igazságszolgáltatás terén szükséges intézkedések megtételére felhatalmazó határozata a maga épségében tartatik fen. 13. §. Az 1848. évi pozsonyi IX. t,-cz. 1. és XII. t.-cz. 6. §-nak érvénye, az erdélyi vesztett urbériségekért és tizedekért kiadott, vagy kiadandó íoldtehermentesitési államkötvények biztositása végett, Erdélyre is kiterjesztetik. 14. §. Erdély mindazon törvényei, melyek az erdélyi területen és a korábban úgynevezett magyarországi részekben a bevett vallásfelekezetek, egyházak és egyházi hatóságok vallásgyakorlati s önkormányzati szabadságát, jogegyenlőségét, egymás közötti viszonyait, s illetőleg hatáskörét biztosítják, nemcsak sértetlenül fentartatnak, hanem egyszersmind a görög és örménykatholikus, és a keleti-görög szertartású egyházakra is kiterjesztetnek 15. §. Az 1844. évi magyarországi III. t.-cz. 2. §-nak a vegyes házasságok egybekötésére vonatkozó rendelete, s ugyanezen törvéuyczikknek 6-tól 10-ig terjedő §§-ai az egyik vallásból másik vallásba való áttérés módozatát illetőleg, az előbbi 14. §-ban említett minden vallásfelekezetre nézve, és a kölcsönös viszonyosság értelmében, a törvényhozás végleges intézkedéséig, Erdélyre is kiterjesztetnek. 16. §. A Középszolnok, Kraszna és Zaránd vármegyék, s Kővár vidéke területén létező egyházak és iskolák továbbra is eddigi egyházi hatóságaik alá fognak tartozni. 17. §. 0 Felségének Magyarország királyának, mint Erdély nagyfejedelmének és (sicolorum comes) székhelyek ispánjának ezen cziméböl Magyarország és Erdély törvényes egységének hátrányára semminemű következtetés nem vonható. 18. §. Ezen törvény végrehajtásával a ministerium oly felhatalmazás mellett bizatik meg, hogy saját felelőssége alatt mindazon intézkedéseket is megtehesse, s mindazon kiviteli módozatokat is alkalmazhassa, melyek a helyi viszonyokhoz képest szükségesek lesznek. Magyarországnak Horvát-Slavon- s Dalmátországhoz való viszonya. 1S6S: XXX. Törvényozikk a Magyarország s Horvát-. Szlavón- és Dalmátországok közt íenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséröl.1 (Szentesítést nyert 1868-ik évi november hó 17-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1868-ik évi november hó 19-én, a főrendek házában november hó 23-án.) Egy részről Magyarország országgyűlése, másrészről Horvát,- Sziavon- és Dalmátországok országgyűlése közt a közöttök fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt, közös megállapodással egyezmény jővén létre,-ezen egyezmény, ő császári s apostoli királyi Felsége által is jóváhagyva, megerősítve és szentesítve, mint Magyarország s Horvát- Szla1 Módosította az 1873: XXXIV. t.-cz. és 1881 : XV. t.-cz.