Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)
A közigazgatás szervezete tarai"; vagy pedig : ..kifizethető . . . . frt . . . krral" aláírandó. Ha azonban a kifizetendő összeg levonásokkal van terhelve, akkor ezek a nyugtán egyenkint és világosan felsorolandók. azután összeadandók és az ezek levonása után készpénzben kifizetendő összeg megjelölendő. Magától értelik. hogy minden egyes ily levonás a számfejtókönyvbe is pontosan bevezetendő. Annak jeléül, hogy a számfejtő teendőinél pontosan járt el. a nyugtának minden adatait, melyek a kifizetéshez szükségeltetnek, tartozik aláhúzni és a felragasztott bélyeget azonkívül keresztül vonni. Az állandó vagy ismétlődő kifizetéseknél, azok beszüntetése esetén, az utolsó illetmények számfejtése alkalmával és közvetlenül az utolsó kifizetés bevezetése után, a félnek kezénél levő pénzfelvételi ivén, vagy más e czélra szolgáló okmányon a beszüntetési határidő, a rendelet kelte és száma bevezetendő és az illető félnek viszaadandó. Az összes okmányok, melyek egy és ugyanazon tételre vonatkoznak, a számfejtő által összefüzendök vagy összeragasztandók. 26. §. Minden utalvány, mely egy évnek leforgása alatt a pénztárnál a fél részéről nem érvényesíttetett, elévül és arra a pénztár további rendelet nélkül ezen időn tul nem fizethet. Az elévülési határ az egyszer mindenkorra előforduló kiadásoknál ama naptól számíttatik, melyen az utalvány a pénztárba érkezett; az állandóknál ellenben azon időtől, melyen a fel nem vett részlet esedékes volt. Az utalványok elévülésének ellenőrzése a számfejtő ellenőr feladatához tartozik, megjegyeztetvén, hogy az időszakonként általa teljesített utánnézés alkalmával előtalált elévült utalványok, annak reávezetése mellett, hogy » elévült«, rövid jelentéssel a megyei alispánnak visszaterjesztendők. IV. FEJEZET. A pénzkezelésről. 27. §. A pénztár két részre oszlik, u. m. a) főpénztárra és b) kézi pénztárra. 28. §. A jelen szabályzat 5. §-ában foglaltaknak megfelelő egy vagy több pénzszekrényből álló főpénztárban őriztetnek az összes pénzek és pénzértékek ; nagyobb bevételek és kiadások az ellenőr közbejöttével közvetlenül ezen pénztárba helyeztetnek, illetőleg ebből teljesíttetnek. A főpénztárnak, melybe a pénztárnoknak pénzt vagy pénzértéket elhelyezni, vagy abból kiveni az ellenőr hozzájárulása nélkül nem szabad, a hivatalos órák alatt is mindig zárva kell lennie. 29. §. A kezelés egyszerűsítése czél. — A megyei háztartásról. 138 jából a főpénztár mellett kézi pénztár is nyitandó, melybe a rendes napi kiadások fedezésére az ellenőr közbejöttével a főpénztárból naponkint a szükséglethez mért összeg helyeztetik, s a maradvány a napi zárlat után a főpénztárba ismét visszahelyeztetik. A szolgálati órákon kivül e pénztárban pénzt vagy pénzértéket tartani nem szabad. E pénztárba helyeztetnek a napi bevételek s ebből teljesíttetnek a napi kiadások. Nagyobb összegű bevételek és kiadások előfordultával az előbbi §. intézkedése ' tartandó szem előtt. A kézi pénztárnak is erős fa- vagy vasból készült s egyszerű zárral ellátott szekrény vagy ládáből kell állania. Kezelése és felügyelete a pénztárnokot illeti s a benne elhelyezett pénzek pénzértékekért egyedül a pénztárnok felelős. A főpénztárba a pénzek és pénzértékek nemük és minőségük szerint elrendezve, a különnemű és nagyságú papírpénzek 100—100 darabból álló és kettős papírszalaggal, keresztkapocscsal ellátandó külön csomagokban, az érezpénzek tartós és varrás nélküli vászonzacskókban, az értékpapírok külön, a küllapon az elhelyezés napját, a bevételezési naplóczikket. a letevő fél nevét és a kötvény lényeges ismérveit feltüntető boríték alatt, a letétek a folyó pénz kivételével a többi értékektől elkülönítve és pedig kötvények, drágaságok és leitárgyak szintén a fenti adatokat a küllapon feltüntető alkalmas boríték alatt helyezendók el. 30. §. A főpénztárban létező pénzkészletről pénztárálladéki kimutatás vezetendő, még pedig oly módon, hogy minden egyes későbbi behelyezést vagy kivételt az egyes pénznemek szerint kell beírni s ismét öszszegezni, hogy mindenkor tudni lehessen, mily összeg van s minő pénznemekben a pénztárban elhelyezve. A pénztárálladéki kimutatás minden egyes bejegyzés alkalmával mind a pénztárnok, mind az ellenőr által aláírandó. A számadásba tett kötelezvények és egyéb értéktárgyakról szintén a fenti módon az egyes elszámolási ágak. alapok és letéteménvek szerint elkülönített feljegyzések vezetendők, melyekben minden előforduló változás kimutatandó. 31. §. A pénztárakban elhelyezett pénzek és értékek közé olyanokat tenni, melyek nem hivatalos cselekmény folytán szedettek be és szabályszerűen nem naplóztattak vagy valamelyik tisztviselő vagy egy harmadik tulajdonát képezik, szigorúan tiltatik. Ép ugy tilos már teljesített fizetésről szóló okmányt készpénz gyanánt órizni, miből önkényt következik, hogy esedékesség előtt fizetéseket teljesíteni, vagy azokra előlegezni és a nyugtákat a pénztárban mintegy zálogul tartani, semmi szín alatt nem szabad. 32. §. A tulajdonképeni pénzkezelésre.
