Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

100 A közigazgatás szervezete. — A törvényhatóságokról tott önkormányzati jogait nem sérthetik, és ha az illető minister által bemutatási záradékkal lettek ellátva, az azt követő szabályszerű kihirdetés után 30 nap múlva hajtathatnak végre. 12. §. A szabályrendeletek ellen beadott felebbezések érdemében az illető minister végérvényesen határoz; határozathozatal előtt, ha szükségesnek találja, a törvényhatóságot meghallgathatja. Ha a bemutatási záradékkal való ellátás czéljából felterjesztett szabályrendelettől az illető minister a bemutatási záradékkal való ellátást ideiglenesen vagy véglegesen megtagadja, ez esetben határozatát indokolni tartozik. Oly szabályrendeletekre nézve azonban, melyeknek megalkotását valamely törvény teszi a törvényhatóság kötelességévé, joga van a kormánynak a szabályrendelet hiányainak pótlására módosításokat vagy átalakitást kivánni. Ha a szabályrendelet a törvénynek meg nem felel, vagy alaki vagy tartalmi fogyatkozásai miatt ezután sem volna arra alkalmas, hogy jogszabályul szolgáljon, vagy a törvényhatóság a szabályrendelet alkotását megtagadná, a kormány jogosítva van rendeleti uton intézkedni. Ha a törvényhatóság később megtelelő szabályrendeletet alkotott, a megerősítés után a kormány szabályrendelete hatályát veszti. 13. §. A gyámhatóságot a törvényhatóságok az 1877: XX., az 1885: VI. és az 1886 : VII. t.-cz. értelmében gyakorolják. A rendezett tanácsú városok gyámhatóságáról ugyanazon törvény rendelkezik. 14. §. A törvényhatósági joggal bíró városok házi adója, az állami egyenes adók u. m.: a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó után százalékukban vettetik ki. Egyebekben a törvényhatósági joggal felruházott városok háztartási ügyeire nézve a községi törvény rendelkezései irányadók. 15. §. A törvényhatósági joggal felruházott város közvetett államadókra is vethetnek községi pótadót; a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhetnek s az állam által igénybe nem vett uj adókat hozhatnak be. E jog gyakorlására a kormány engedélye szükséges, mely azt — a mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar s kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető — a helyi viszonyokhoz képest a város indokolt felterjesztésére megadhatja. 16. §. Az 1883: XV. t.-cz. alapján a vármegyék által kivethető azon pótadóhoz, mely kizárólag a szolgabírói járások személyzetének illetményeivel, vagy a járási hivatalok elhelyezésével egybekötött közigazgatási költségek fedezésére vétetik igénybe, a rendezett tanácsú városok hozzájárulni nem tartoznak. 17. §. A törvényhatóság a jövő évi költségvetést az őszi rendes közgyűlésen oly időben állapítja meg, hogy az október hó 31-ig a belügyministerhez fölterjesztethessék. A zárszámadás, mely a) vármegyékben az 1883: XV. t.-cz. 8. §-a ; bj a városi törvényhatóságokban a községi törvény 109. és 141. §§-ai értelmében szerkesztendő ; a tavaszi rendes közgyűlésen vizsgáltatik meg, és 15 nap alatt felülvizgálat végett a belügyministerhez terjesztetik fel. Ugy az előirányzat, mint a zárszámadás, az állandó választmány,