Bernhard Miksa - Vekerdy Géza (szerk.): A polgárijogi határozatok tára egységes szerkezetben. A m. kir. Kúriának összes elvi határozatai, jogegységi és teljes ülési döntvényei szakonként csoportosítva (Budapest, 1934)
84 Magánjog 56. sz. J. D. Szabálytalan fegyelmi eljárás során elbocsátott alkalmazott igénye. Ha a szerződéspótló szolgálati szabályzat szerint az alkalmazottat csak fegyelmi eljárás rendjón hozott határozattal lehet elbocsátani s ennek ellenére az elbocsátást fegyelmi eljárás nem előzte meg, vagy a fegyelmi határozatot az érdemleges döntést érintő, lényeges eljárási szabályok megsértésével szabálytalanul hozták, a munkaadó a polgári per folyamán rendszerint nem bizonyíthatja azt, hogy az alkalmazott azonnali elbocsátására törvényes oka volt. (1933. június 10.) 784. sz. E. H. Végkielégítés megállapításánál a hadifogság idejének a szolgálati időbe beszámítása. Az 1910 1920. M. E. számú rendelet szerint járó végkielégítés szempontjából az alkalmazott szolgálati idejébe hadifogságának egész tartamát, tehát az 1914. évi július hó 25. és az 1919. évi március hó 21. napja között teljesített katonai szolgálatból eredő hadifogságnak azt a részét is be kell számítani, amely a most jelzett határidő elteltét követő időre esik. (1927. szeptember 13. 7189/1926. sz.) 58. sz. J. D. Hírlapíró végkielégítése. Az időszaki lap kiadó vállalatának szolgálatában álló hírlapírót az 1910/1920. M. E. számú rendelet 9 — 13. §-aiban meghatározott végkielégítés megilleti. (1933. november 16.) 2. sz. J. D. (PHT. 145. sz.) Nyugdíjigény. A munkaadó érvényesen kikötheti azt, hogy alkalmazottja abban az esetben, ha a szolgálatból önként kilép, a nyugdíjalapba nyugdíjjárulék címén befizetett összegeket vissza nem követelheti és nyugdíjhoz való igényét is elveszti. (1913. június 30.) 146. sz. E. H. Nyugdíjigény. A budapesti Nemzeti Színház nyugdíjintézete alapszabályai 20. §-ának az a rendelkezése, hogy a nyugdíjra jogosult nyugdíjintézeti férfitag özvegye részére biztosított évi segélypénz élvezete az özvegyet az alatt a bontófeltétel mellett illeti meg, hogy újabb férjhezmenetel esetén az özvegyi segélypénz élvezete megszűnik, akként értelmezendő, hogy a segélypénz elvesztése érvényes házasságot feltételez. Ha tehát az özvegy férjhez ment ugyan, házassága azonban utóbb bíróilag érvénytelennek mondatott ki, az özvegy a jogerős bírói ítélet meghozatalától kezdve segélydíjának kifizetését igényelheti. (1908. május 20. 2175/1908. sz.)