Bernhard Miksa - Vekerdy Géza (szerk.): A polgárijogi határozatok tára egységes szerkezetben. A m. kir. Kúriának összes elvi határozatai, jogegységi és teljes ülési döntvényei szakonként csoportosítva (Budapest, 1934)

Személyi és csc.lúdi jog 17 értelmében a házassági kötelék puszta ténye nem állapít meg közszerzőséget, hanem főszerzőnek a férj tekintendő. (1906. április 6. 9835 1904 sz.) V. ö. 14. sz. E. H. 405. sz. E. H. 415. sz. E. H. 565. sz. E. H. 810. sz 13. sz. E. H. A házastárs a közszerzeményből őt illető felerész kiadását a másik házastársra a házasságkötés előtt hárult, de az egybekeléskor már meg nem volt külön vagyonra való tekintet nélkül igényelheti. (1908. április 3. 2434/1907. sz.) V. ö. MMT. 142. §. 14. sz. E. H. Ha a házastársak jászkunok voltak, s a házasságot is a jászkun kerületben kötötték : a közszerzeményre nézve a jászkun statútum az irányadó akkor is, ha a házasfelek a házasság tartama alatt a jászkun kerületből elköltöztek s az örökhagyó ezen kerületen kívül halt is el. (1913. április 23. 4610/1912. sz.) V. ö. 12 sz. E. H. 405. sz. E. H. 415. sz. E. H. 565. sz. E. H. 810. sz. E. H. 15. sz. E. H. Arra nézve, hogy a nőnek pusztán a házasság alapján van e közszerzeményi igénye, rendszerint a férjnek a házasságkötés idején fennállott személyi állapota irányadó. (1910. november 30. 3607/1910. sz.) Házassági bontóper. 4. sz. E. H. Házassági bontó perekben a bíróság hivatalból bontó okot nem állapíthat meg. Ebből kiindulva, ha a fél által több bontó ok megállapítása céljából felhozott tényeknek nem mindegyikét fogadta el az alsóbíróság bontó okul és ez ellen a fél jogorvoslattal nem élt, a felsőbíróság az alsóbíróság ítéletében bontó okul el nem fogadott tényekre bontó okot hivatalból nem alapíthat. (1906. május 8. 9307/1905. sz.) 5. sz. E. H. Az 1911: XXII. törvénycikkbe iktatott nemzetközi egyezmény a hatálybaléptekor folyamatban volt perekben is alkalmazandó. (1912. november 5. 5005/1912. sz.)