Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

94 I. 865/37. (Btk. 236. §)... A fellebbezési bíróság ugyan tényként megállapította, hogy a felperesnő ugyanabban az időben Z. Jánossal is érintkezett nemileg. Ez a ténymegállapítás az alperes terhére fennforgó megfertő­zés bűntette szempontjából egészen közömbös. A Btk. idézett szakasza ugyan megköveteli, hogy a leány tisztességes legyen, de ebben a kér­désben egyedül a bűncselekmény elkövetésének időpontja az irány­adó. A leány tisztességének későbbi elvesztése a bűncselekmény tény­álladékát már meg nem szünteti. Az alperesnek tehát azt kellett volna bizonyítania, hogy a felperesnő akkor nem volt tisztességes, amikor vele első ízben nemileg érintkezett. .. Még ha való volna^ is, hogy a felperesnő abban az időben Z. Jánossal is érintkezett, ebből még nem lehet okszerűen arra a következtetésre jutni, hogy a kisgazda szülők családi körében élő akkor még csak 13 éves felperesnő ott, ahol és akivel alkalma nvílt, nemileg érintkezett vagyis feslett életmódot folytatott. A Btk. idézett szakasza a gyermekkorból alig kikerült leány testi és értelmi fejletlenségét, hiszékenységét és könnyű befolyásolha­tóságát kívánja büntetőjogi védelemben részesíteni, ezért minősíti bűn­tettnek a leány beleegyezése dacára a véghez vitt nemi érintkezést. Ebből kiindulva a fellebbezési bíróság által valónak elfogadott tény­ből csak azt lehet megállapítani, hogy a felperesnő testi és értelmi fejletlenségével, hiszékenységével és könnyű befolyásolhatóságával nemcsak az alperes, hanem Z. János is visszaélt és ugyanezt a bűn­tettet ő is elkövette. A felperesnő ennek folytán tisztességét elvesz­tettnek éppen koránál fogva nem mondható... Teljesen téves a fel­lebbezési bíróságnak a Btk. 236. §-ra mint kártérítési jogalappal kap­csolatos jogi álláspontja is. Az való, hogy a Btk 236. §-a a bűncselek­ményhez külön kártérítési szabályokat fel nem állít és ezért ide vonatkozóan az általános magánjog rendelkezései az irányadók. Ott tévedett azonban a fellebbezési bíróság, amikor úgy találta, hogy az éltalános magánjog szerint, kártérítési jogalapot csak a magánjogi csábítás esete adhat. Éppen ellenkezőleg. A kártérítési jogban álta­lános szabály, hogy aki jogellenes cselekményt követ el, az abból eredő kárt megtéríteni tartozik. A Btk.-be ütköző cselekmény magá­ban hordja a jogellenesség ismérvét, éppen ezért a most hivatkozott általános szabály értelmében a kártérítésnek önálló jogalapjául szol­gál. A magánjogi csábításra vonatkozó jogszabályok csak tovább fej­lesztették a Btk.-nek a nő védelmére vonatkozó rendelkezéseit. Ezek a jogszabályok a jogellenes cselekménynek más sokkal enyhébb azokra az eseteire vonatkoznak, amikor nem büntetőjogi, hanem csupán magánjogi felelősségről van szó. A magánjogi értelemben vett csábítás oly esetben lép előtérbe, amikor a kártérítésnek egyéb súlyosabb jog­alapja nincs... Bűncselekmény esetében azok a körülmények, hogy súlyosabb beszámítás alá eső jogellenes cselekmény forog fenn, csak az alperesi magatartás súlyának helyes megítélésére és ezzel kapcso­latban az összegszerűségre lehetnek kihatással. E részben a Kúria is úgy találta, hogy a felperesnőnek a magánjogi értelemben vett csá­bítást bizonyítania nem sikerült... A kártérítési jogalap szempont­jából jelentősége van a kiskorú alperes vétőképességének. Az alperes 1910. évi szeptember hó 18-án született, polgári iskolát végzett, kis­gazda család gyermeke. Figyelemmel arra, hogy az alperes a cselek­mény elkövetésekor 17. életéve betöltésének küszöbén állott, vétő­képességét meg kellett állapítani... Jogszabályt sértett tehát a fel­lebbezési bíróság azzal, hogy a kereset jogalapját meg nem állapí­totta ... A kiskorú felperesnő atyjának 25—28 hold földje és 7 gyer­meke van. A kiskorú alperes atyjának pedig 16 hold földje és 2 gyer­meke van... 865/37. — Elutasítás. — Felperesnő 1911. évi szeptember hó 27-én született és háztartási alkalmazott, apja vasúti hordár, alperes 1908. évi június hó 13-án született, az atyjától kapott havi 100.— P-ből kü­lön lakásban él, apja bírósági végrehajtó. — A felek 1931. évi május

Next

/
Oldalképek
Tartalom