Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
92 I. 3474/36—5840/36. utóbb a felperesnőn is mutatkoztak, továbbá hogy az alperes fehérneműje sárgás foltokkal volt szennyezve, amiért is a tanú utasította a felperesnőt, hogy a fehérneműt ne kézzel, hanem kefével mossa. A bizonyítani kívánt körülményeknek a perben jelentősége van anynyiban, amennyiben a szóban forgó tények valóságuk esetében az orvosszakértők véleménye megalkotásánál támpontul szolgálhatnak... (Lásd 3704/38. sz.) 3474/36. — Elutasítás. — ... A kiskorú felperesnő olyan időben kezdett szerelmi viszonyt a feleségétől külön élő alperessel,^ amikor a bontó per még folyamatba se volt téve... Alperes házasság ígérettel csábította el, mégis elutasíttatott erkölcsi kártérítés iránti keresetével, mert tudomással bírt arról, hogy az alperes házassága jogilag fennáll. Ezen nem változtatott az sem, hogy a szerelmi viszony tartama alatt az alperes házassága jogerősen fel lett bontva.. . 5195/36. — Elutasítás. — A felperesnő keresetében azt adta^ elő, hogy alig 15 éves korában kényszerhelyzetben engedte át magát az alperes néhai férjének, amelyet ez azzal a kijelentésével idézett elő, hogy az előző években az ő özvegy édesanyjának adott és időközben lejárt búzakölcsönt visszaköveteli, ha nemi kívánságának a teljesítését megtagadja. Mivel pedig félt, hogy vonakodása esetén az anyja házát az alperes férje elárverezteti, ebben a lelki függő helyzetben határozta el magát a nemi érintkezés eltűrésére. A felperesnő 1908. évi december hó 10-én született... A nemi viszony az alperes férjével az 1924. évben kezdődött, ekkor tehát a felperesnő 15 és fél éves volt... Ha a felperesnőt ilyen gyermekkorban az alperes férje megfélemlítésül alkalmazott és alapos félelem előidézésére alkalmas fenyegetés közvetlen hatása alatt ejtette volna meg, úgy a felperesnőt megilletné az erkölcsi értékében szenvedett kárának a megtérítése még arra való tekintettel is, hogy az alperes nős volt, mert a kényszerhelyzetnek az akarat önálló és szabad alakulását kizáró fenyegetés okozta félelemnek kihasználásával okozott kárt a kárttevő az általános magánjogi elvek szerint megtéríteni tartozik. A jelen esetben azonban a felperesnő ily helyzet mellett is elvesztette erkölcsi kártérítéshez való jogát annak folytán, hogy az alperes férjével 10 éven át folytatta a nemi viszonyt, tehát akkor is, amikor az állított kényszerhelyzetből felszabadult és amikor életéveinek előrehaladásával és értelmi fejlettsége fokozódásával már ismerte a fenntartott viszony erkölcstelenségét... 5840/36. — Marasztalás. — 2000.— P. — ... A függő helyzetet illetően közömbös a perben az a kérdés, vájjon a felperesnőt az I. vagy II. r. alperes fogadta-e fel cselédnek és ezzel kapcsolatban a felperesnő szolgálatadó gazdájának az I. vagy II. r. alperes tekintendő-e? Mert a függő helyzet a szolgálati és alkalmazotti viszony kereténél tágabb fogalom. A cselédi alkalmaztatás ugyanis már önmagában függő helyzetet teremt nemcsak a szolgálatadó gazdával, hanem annak családtagjaival szemben és különösen felnőtt családtagjaival szemben is... Annál is inkább, mert maga a II. r. alperes adta elő a gyermektartási perben, hogy a szóban forgó gazdaságban a felügyeletet és ellenőrzést, vagyis a gazda jogait neki kellett gyakorolnia... A függő helyzet kihasználásának megállapíthatóságát nem zárja ki az a körülmény, hogy a felperesnő személyes meghallgatása során nem hozta fel azt, hogy a függő helyzetére tekintettel engedte át magát, hanem csak azt adta elő, hogy a II. r. alperes szerelmi vallomásával hatott rá. Függőségi viszony esetében ugyanis a szerelmi vallomással való hatás is a helyzet kihasználásaként jelentkezik. Itt egyrészt a szolgálatadó gazda, illetve családtagja tekintélyének súlya az irányában kötelező tisztelet és engedelmesség, másrészt a cseléd alárendelt helyzete és alsóbbrendűségének tudata áll egymással szemben. Ez a felperesnői alárendeltség győzte le a női erkölcsi ellenállást a szolgálatadó részéről eredő csábítással szemben... Azzal a tényével, hogy a