Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
90 I. 1143/36—1799/36. szony állandósulása az erkölcsi kártérítéshez való igényt rendszerint megszünteti ugyan, mert ennek folytán a nő utólag tisztességét elveszti. Nem lehet azonban ily jogmegszüntető hatást tulajdonítani a viszony állandósulásának akkor, ha a nő a komoly házasság ígéretébe vetett bizalom folytán az ígéret beváltásának lehetősége mellett és annak reményében tartotta azt fenn. Már pedig a felek viszonyában éppen ez az eset állapítható meg... A felperesnő csak akkor győződhetett meg arról, hogy az alperes házassági ígéretének beváltására nem számíthat komolyan, amikor felgyógyulása után az alperes látogatásait beszüntette és pedig saját előadása szerint azért, mert a felperesnő elhidegült tőle és szemére hányta, hogy tönkre tette. Ezután a peres felek között nemi érintkezés nem történt, vagyis a felperesnő, amint felismerte a helyzet reménytelenségét, a viszonyt az alperessel nyomban beszüntette. (Felperesnő vagyontalan állami tisztviselőnő, alperes vagyontalan, kereset nélküli gyakorló orvos . ..) 1143/36. — Elutasítás. — A nős és családos alperes az özvegységre jutott felperesnővel öt éven keresztül benső szerelmi viszonyt folytatott és az 1930. évi december hó 30-án kiállított okiratban az alperes arra kötelezte magát, hogy a felperesnő részére az okirat aláírásával egyidejűleg 100.— P-t, 1931. évi január hó második felében szintén 100.— P-t, ezt követőleg pedig havonként minden hónap 5. napján 50.— P-t fizet. Az állandó bírói gyakorlatban megnyilvánuló jogszabály szerint érvényes a házasságon kívüli viszonyt folytatott felek közt bizonyos vagyoni juttatásra, illetve időleges szolgáltatásra nézve létrejött jogügylet akkor, ha azt a felek az erkölcstelen viszony megszakítása alkalmával kötik és az egyik fél a másikkal szemben ezzel a célzattal vállal vagyoni kötelezettséget... A jelen perbeli esetben azonban nem állapítható meg, hogy az alperes a szerelmi viszony megszűnte után és a viszony megszüntetése céljából vállalta volna a fizetési kötelezettséget. Ugyanis már maga az A) alatt becsatolt okirat sem jelöli meg a jogcímet, amely alapon az alperes a kötelezettséget vállalta, mert az alperes minden közelebbi meghatározás nélkül kötelezte magát az okiratban részletezett teljesítésre s helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi következtetése is, hogy az alperes nem az erkölcstelen viszony végleges megszüntetésének szándékával tette az A) alatti okiratba foglalt nyilatkozatát, mert a felperesnő által csatolt s az alperestől származó levelek egybevetett tartalmából nyilvánvaló, hogy az alperes az addigi viszony fenntartásának reményében vállalta a kötelezettséget. Kitűnik ez különösen a C) alatti levélből, amelyben a többi közt azt írja az alperes, hogy „apellál barátságukra, szeretetükre, amely nem hiszi, hogy valaha is kialudjon köztük..." Ily körülmények között az alperesnek a viszony fenntartása érdekében vállalt és a jó erkölcsökbe ütköző kötelezettségére alapított igény bírói jogsegélyben nem részesülhet... De nem érvényesíthető bíróilag ez az igény még azért sem, mert a kereseti előadás szerint a felperesnő az alperes által tett házassági ígéret következtében folytatott az alperessel szerelmi viszonyt s ennek az ígéretnek a nem teljesítése miatt is lépett fel a felperesnő kereseti igényével, már pedig nős egyén által tett házassági ígéret magában véve is a jó erkölcsökbe ütközik és ennek megszegéséből bíróilag érvényesíthető igényt érvényesíteni nem lehet... 1799/36. — Elutasítás. — ... A peres felek első nemi érintkezése az 1925. év őszén történt és ezt követően közöttük 10 éven át állott fenn a nemi életre kiterjedő viszony... A felek ismeretsége egy utcai bemutatkozás eredményében jött létre... Felperesnő 5—6 ízbeni találkozás után, amikor házasságról szó sem volt, felkereste az alperest üzletében keztyűvásárlás végett és ezt követőleg az alpereshez egyedül bement és ott vele nemileg érintkezett... Felperesnő sem nem tisztességes, sem nem tapasztalatlan ...