Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
I. 2837/35—3077/35. 83 keresetében havi 120.— P életjáradékot vagy 10.000.— P kártérítést kért... 2837/35. — Elutasítás. — ... Felperesnő személyes előadása szerint az alperessel annak idején az utcán ismerkedett meg, amikor is közölte vele, hogy csak „komoly" alapon hajlandó ismeretség fenntartására, értve a komoly alap alatt az anyagi támogatást, mit az alperesnek nyomban meg is mondott és amit az alperes nyomban meg is ígért. Ilyen előzmények után a felperesnő ismeretségük második hetében az alperessel nemileg érintkezett... Komolytalan a felperesnőnek az a felülvizsgálati panasza, hogy mint törvényes menyasszony csak azért tárgyalt az alperessel anyagi kérdésekről, mert az izraelitáknál bevett szokás az anyagi kérdéseknek a házasságkötés előtt való tisztázása... A felperesnő személyes előadásából ugyanis nyilvánvaló, hogy a viszony megkezdésekor közöttük szó sem volt eljegyzésről vagy házasságról. A felperesnő által vitatott eljegyzés saját előadása szerint évekkel később, állítólag az 1927. évben, történt... Egyedül X-né, aki abban az időben az alperesnek házvezetőnője volt, vallotta azt, hogy amikor a felperesnő az alpereshez elsőízben Gyöngyösre jött, a látogatás előtt az alperes ezt úgy közölte vele, hogy a menyasszonya jön Pestről. Figyelemmel azonban a peres felek közt fennálló társadalmi és vallási különbségre, megismerkedésük módjára és annak tartamára, az alperesnek e tanú előtt tett ezen kijelentéséből, sem_ abból a nem vitás tényből, hogy az alperes a viszony folyama alatt a felperesnőnek jegygyűrűt adott, aki azt viselte is, az eljegyzés valóságos megtörténtére következtetést vonni nem lehet. Az alperes ugyanis — védekezése szerint — mint ékszerész az üzletében volt jegygyűrűk közül kérelmére adott egyet a felperesnőnek, de csak azért, mert a felperesnő jegygyűrűt kívánt viselni, nehogy gyakori találkozásaik miatt megszólásnak legyen kitéve. Hangsúlyozta azonban az alperes, hogy a gyűrűben bevésés nem volt... A szóban forgó jegygyűrűnek azonban mint bizonyítéknak az eljegyzés szempontjából csak akkor volna jelentősége, ha abban a bevett szokásnak megfelelően a férfi neve be lett volna vésve. Ezt azonban a felperesnő nem is állította, sőt személyes előadása szerint, bár bizonyítva nincs, a jegygyűrűbe a saját neve volt bevésve... Következéskép az eljegyzéstől való visszalépés mint kereseti jogalap szintén elesik... 2919/35. — Elutasítás. — ... Felperesnő nem is állította, hogy az alperes neki házassági ígéretet tett. A vele folytatott nemi viszonyt házasságon kívül született gyermeke megszületése után, hat éven át állandósította. 2938/35. — Elutasítás. — ...A peres felek az 1921. évtől az 1934. évig nemi viszonyt folytattak... Házasságon kívüli nemi viszonyra és ennek fenntartására azonban nem lehet kártérítési igényt alapítani... Felperesnő 13 évig, kényszerítő ok nélkül tartotta fenn a nemi viszonyt az alperessel, a nemi viszony megkezdésekor már elvált asszony volt. A szolgálati viszony a felperesnő, valamint az alperes üzletvezetői tisztsége alatt állott cég között már a nemi viszony folyama alatt és ennek mintegy jutalma gyanánt jött létre... A keresetnek másik jogalapja az volt, hogy az alperes kötelező ígéretet tett a nemi viszonymegszűnése alkalmával, hogy egy nagyobb összeggel fogja kártalanítani a felperesnőt. Az ilyen módon ígért és juttatott vagyoni előny megengedett és bírói úton érvényesíthető. Azonban jelen esetben a felperesnő nem bizonyította az ígéret megtételét... 3077/35. — Közbenszóló ítélet. — A peres felek az 1916. év őszétől benső szerelmi viszonyt folytattak egymással. A ... alatti levél 3. oldalának ... sorában a felperes azt a kijelentést teszi, kapcsolatban a ... bérletnek 1916. évi október hóban történt átvételével, hogy „ettől fogva, habár nem törvényes, de mégis házassági együttélést folytat6'
