Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
78 h 1783/34. a vagyoni juttatás nem az erkölcstelen viszony fenntartása érdekében adatott, hanem azért, hogy a szerelmi viszony megszűntével a másik félre háramló megélhetési nehézségek megkönnyíttessenek, a viszony megszűnése érdekében nyújtott juttatás nem ütközik a jó erkölcsökbe... A kötelező ígéret folytán nem helytálló az alperesnek az a panasza sem, hogy a felperesnő keresetével azért is elutasítandó, mert a járadék megítélése esetén a felperesnő munka nélkül élne... Gazdasági lehetetlenülésre pedig azért nem hivatkozhatik az alperes, mert ily kifogásnak csak kétoldalú jogügyletnél van helye. A felperesnőnek élete végéig azért köteles az alperes járadékot fizetni, mert az alperes akarata a járadék fizetésére vonatkozó ígéret megtételével kifejezetten ily tartalmú kötelezettség vállalására irányult. Jogalap tekintetében tehát a felülvizsgálati panasz alaptalan. — A járadék összegének mérve tekintetében azonban a Kúria az alperes panaszát részben alaposnak találta s a fellebbezési bíróság által megállapított havi 150.— P-t havi 100.— arany pengőre leszállította... A Pp. 413. §-ra figyelemmel az ott felsorolt körülmények fennforgása esetében a járadék leszállításának van helye. Az alperes tagadásával szemben a felperesnő nem bizonyította, hogy az alperesnek fogorvosi praxisa után havi 1000.— arany pengő jövedelme volna. így el kell fogadni az alperesnek azt az előadását, hogy havonként csak 300.— arany pengő tiszta jövedelme van. — Az pedig nincs kimutatva a perben, hogy az alperes által házassága folytán élvezett hozomány az alperesnek havi 300.— P jövedelmét növelné... Az a látszatkörülmény, hogy az alperes hat szobás lakást tart fenn, amelyért 4000.— P évi házbért fizet, az orvosi hivatással egybekötött és a jövedelem arányait gyakran meghaladó berendezés szükségességénél fogva a jövedelem tényleges nagyságának megnyugtató következtetési alapja egyáltalában nem lehet... 4165/38. — Ugyanezen perben perújítás a felperesnő részéről. — Elutasítás. — ... A felperesnő nem bizonyította, hogy az alperesnek az előbbi perben alapul vett jövedelme a jogerős ítélet meghozatala óta növekedett, sőt a fellebbezési bíróság azt állapította meg, hogy a korábbi perben alapul vett 300.— P havi jövedelem 250.— P-re csökkent... 1783/34. — Feloldás. — A felperesnő keresetét arra alapította, hogy az alperes, akivel 1924. évi október hó 24-től 1930. évi december haváig vadházasságban élt, őt lues-szel megfertőzte és ennek következtében szeme világát elvesztette... A fellebbezési bíróság a felperesnőt azon az alapon utasította el keresetével, hogy ha az alperes luesben szenvedne is, az sem nyújtana támpontot arra, hogy a felperesnő a betegségét az alperestől kapta... A felperesnő panasza helytálló... — A vadházasságban élő nőre nem vonatkozik ugyan az a vélelem, hogy ha az együttélés ideje alatt nemi bajt kap, azt az ágyastárstól szerezte, de a felperesnő keresetének alapos elbírálhatása szempontjából még sem mellőzhető a Pp. 224. §-nak az a rendelkezése, hogy az ügy az ügyre nem tartozó kitérések nélkül kimerítő tárgyalásban részesítendő... A fennforgó adatok szerint a felperesnőnek bujakórból eredő szembaja van... Dr. X. szakértő tanú, aki a felperesnőt megvizsgálta, az ily betegség kifejlődését lueses alapon 1—2 évre teszi. Ebben az időben a felperesnő az alperessel vadházasságban élt és az alperes személyesen oly kijelentést tett, hogy nem tud róla, hogy a felperesnőnek más férfival viszonya lett volna, de azt is előadta, hogy a felperesnőnek van egy fivére, aki ugyanoly állapotban van, mint a felperesnő... Az időtartamra vonatkozó adatok azonban nem oly szabatosak, hogy következtetést lehetne azokból vonni arra, hogy a felperesnő, aki jogilag fennálló házasságban levő nő, bujakóros megbetegedéssel kezdette meg az ágyassági viszonyt vagy azt az ágyassági viszony alatt szerezte... De az alperes kijelentette, hogy a határozott, kizáró következtetésre alapot szolgáltató megvizsgáltatásnak magát készségesen
