Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

72 I. 664/34. volt és családjával együtt az alperes belsőségében lakott... Az alperes a felperesnőt az 1929. év nyarán munkára hívta és először kiküldte a szőlőbe pincét meszelni, másodszor szőlőt kötözni. Mindkét alkalommal összecsókolta és közösülni akart vele, de a felperesnő nem engedte ... Az első nemi érintkezés az erdőben történt, ahova a felperesnőt X. Katalin, az alperesnél eltartásban levő idős asszony, kisérte ei, de az alperes utánuk ment és X. Katalin eltávozván, a magukra maradt peres felek egymással közösültek ... A mindennapi élet tapasztalatai szerint ebben a helyzetben arra lehet következtetni helyesen, hogy az alperes ezt a helyzetet előkészítette és az akkor 16 éves tisztességes és tapasztalatlan felperesnőn az előző kétszeri sikertelen próbálkozás után az erőszakos nemi közösülést végrehajtotta.^ Ennek az erőszakos nemi közösülésnek büntetőjogi következményeitől az alperes menekült, mert az erre jogosult a büntető feljelentést kellő időben nem tette meg... Ellenben a függő helyzet fennforog akkor is, ha a sértett hozzátartozóinak fontos érdeke váltja azt ki. Az adott esetben a szolgálati viszony volt a felperesnő atyja megélhetésének és családja fenntartásának egyedüli alapja... A vidéki életviszonyok között egy 100 holdas gazdával szemben az alkalmaztatási viszonyok megnehezülése folytán egy szegődményes kocsis egész családja oly szoros függőségi viszonyba jut, amelyen változtatni alig tud s még a becsület feláldozása árán is megmarad ebben a függőségi viszonyban ... A Kúria eme függő helyzettel szemben tévesnek találja a fellebbezési bíróságnak azt az okfejtését, hogy a felperesnő az alperes szándékáról tudva, a találkozás lehetőségét kellett volna, hogy kerülje, mert hisz éppen az alperessel való közös udvaron való lakás és a fent észlelt függő helyzet zárták ki az akkor 16 éves felperesnő helyes cselekvésének a lehetőségét... A fellebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy az alperes a nemi viszony állandósításának elfogadható okául házasságot nem ígért, hanem a felperesnőnek csak anyagi támogatást helyezett kilátásba, amit részben teljesített is... A felperesnek e ténymegállapítás ellen irányuló panasza alapos. A fellebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy az elkésetten tett büntető feljelentésből folyó bűnperben elfekvő levelek tartalma nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy mindkét fél levele tele van érzelgős nyilatkozatokkal és hogy az alperes a felperesnőt a ... 30 kilométer távolságban lakó ny. irodaszolga, ez idő szerint 100 holdas birtokos bátvjához és nejéhez, akik az 1930. évig alperes lakhelyén laktak és tudtak a peres felek viszonyáról, látogatóba vitte. A nevezettek fogadták a peres feleket és ott tartották őket vacsorára s mindkettővel a család asztalánál vacsoráztak, majd az éjszakát is ott töltötték, amely alkalommal az alpeies a vendéglátó házigazdáékkal egy szobában aludt, a felperesnő pedig a vendéglátó gazda családos fiánál ezekkel egy szobában hált... A felperesnő azt, hogy az alperes házánál akként tartózkodott volna, hogy az alperes anyja is otthon lett volna és közös asztalnál étkeztek volna, bizonyítani nem tudta, azonban az alperes 1931. évi januári levelében is azt írja, a felperesnőnek: „több gondom van rád, légy nyugodt, mint az apádnak és jobb helyzetbe kerülsz, mint amit ő csinált volna, habár azt mondta, amit te mondtál". Ez így valóban anyagi előny ígérésére enged következtetni, azonban ezt követően a felperesnő 1931. évi február havától június haváig Veszprémben volt X. és családjánál ellátásban, ahonnan varrást tanulni járt. X. és neje vallomásából kitetszően a felperesnőt az alperes vitte hozzájuk és kijelentette a tanuk előtt, hogy azért taníttatja a nevezettet varrni, mert el akarja venni feleségül. A tanuk előtt a peres felek azt is mondották, hogy egymással viszonyuk van ... Az 1930. év nyarán B.-né azt kérdezte az alperestől, meddig hitegeti még a felperesnőt? Az alperes erre azt válaszolta, hogy az édesanyját már megnyerte házassági tervének, most csak testvéreinek beleegyezését kell megszereznie, de reméli, hogy ez hamarosan sikerülni fog... Ezzel szemben L.-né azt vallotta, hogy az alperes azt mondotta, hogy amíg az édesanyja él, a felperesnőt nem viheti haza... Ezek a valló-