Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

68 I. 3648/33—3831/33. het... A perben becsatolt levelek már a szakítás idejéből erednek. Ezekben az alperes házassági ígéretét illetően semmiféle vonatkozásban említést nem tesz, ami érthető is, de nem tesz a felperesnő sem. Az E. alatti levélben a felperesnő azt írja, hogy nem kell neki az alperes pénze, neki az alperes kell. Akkor, amikor a peres felek már a szakításról és a felperesnő anyagi támogatásáról tárgyaltak, amikor a felperesnő az anyagi támogatást visszautasította és az alperes személyéhez ragaszkodott, teljesen valószínűtlen, hogy amennyiben ez valóban megtörtént, ne emlékeztette volna az alperest házassági ígéretére és arra, hogy ebben az ígéretben bízva, adta magát neki. A felperesnő erről egy szót sem szól, hanem ezt írja: „Mondani soha sem mertem, mert talán pofon is vert volna érte. Ahogy annak idején kis, apró biztatásokból következtettem arra, hogy a felesége leszek, lehetséges-e?" Felperesnőnek ebben a soraiban beismerés van, beismerése annak, hogy az alperes részéről komoly házassági ígéret nem történt, hanem kis, apró biztatások, amelyekből a felperesnő csak következtetést vont le arra, hogy az alperes felesége lesz. Az F. alatti levélben ezt írja a felperesnő: „Ne nősüljön meg, egy szerény szavára keresném az utat, akármilyen veszélyes volna is, hogy eljuthassak odáig, ahol régen voltam, hogy csak a lehessek magának". A levél egész tartalmát mérlegelve, okszerűen arra kell következtetni, hogy a pontokkal helyettesített szó a „szeretője" vagy ahhoz hasonló kifejezés akar lenni. E levél tehát beismerése annak, hogy a felperesnő az alperesnek szeretője volt és továbbra is az kívánt lenni. Mindezeket mérlegelve, a m. kir. Kúria a Te. 40. §. alapján tényként azt állapította meg, hogy az alperes a felperesnőnek a nemi viszony megkezdése előtt házassági ígéretet nem tett és a nemi érintkezésre nem házassági ígérettel bírta rá. Ily körülmények között az erkölcsi kártérítésre alapított keresetnek jogi alapja nincs... 3648/33. — Elutasítás. — ... Még ha megállapítható lett volna is, hogy az alperes a felperesnővel már a szolgálati viszony tartama alatt nemileg érintkezett, a felperesnő erkölcsi kártérítést akkor sem igényelhetne, mert az alperessel a viszonyt a szolgálati viszony megszűnése után is folytatta... Felperesnő tudta, hogy az alperes törvényes házasságban él... 3831/33. Elutasítás. — ... A felperesnőnek 1932. évi június hó 6-án házasságon kívüli nemzésből gyermeke született. A gyermek fogantatásának törvényes vélelmi időszakában, 1931. évi október hó 7-én, az alperes az igazgatása alatt álló gőzmalom irodájában, ahol a felperesnő lisztvásárlás céljából jelent meg, a felperesnővel nemileg közösült. E ténymegállapítás helyességét az alperes csatlakozási kérelmében azon az alapon támadta meg, hogy a fellebbezési bíróság mellőzte a kért helyszíni szemle elrendelését arra, hogy a malomirodát a malom többi helyiségeitől és pedig a raktártól csak egy üvegfal választja el, ott tehát észrevétlenül még abban az esetben sem lehet közösülni, ha abba a nő beleegyezett... Azonban még ha való volna is, hogy az iroda a malom raktárhelyiségétől üvegfallal van elválasztva és rendes körülmények között a raktárhelyiségben többen szoktak megfordulni és tartózkodni, ez még nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a közösülés a kevésbbé forgalmas reggeli órákban az említett helyen keresztülvihető lehessen, különösen amikor arra van adat, hogy az alperes a könyvelőjét a felperesnő megérkezésekor az irodából kiküldötte. Erre tekintettel tehát a fellebbezési bíróság eljárási jogszabálysértés nélkül mellőzhette az alperes által kért helyszíni szemlét... A felperesnő az erkölcsi kár iránti igényének ténybeli alapját abban jelöli meg, hogy az alperes erőszakkal hajtotta végre a nemi közösülést ... Ámde arra, hogy az alperes ilyen erőszakos módon ejtette meg a felperesnőt, a perben semmi adat nincs, sőt a felperesnő ide vágó tényállítását valószínűtlenné teszi dr. X orvosnak az a vallomása, hogy a felperesen kérésére megejtett orvosi vizsgálat eredményében erő-