Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
38 8160/30—4027/28. fellebbezési bíróságnak meg nem támadott ítéleti tényállása szerint pedig a felperesnő legelőször 1925. évi május hó 31-én fordult megfáz: alperes csillaghegyi villájában. Vitás csak az, hogy a felperesnő előre megfontolt önálló elhatározással kezdte-e meg ezt a házasságon kívüli viszonyt, avagy az alperes tudatos csábításának esett-e áldozatul? A fellebbezési bíróság a vitát az utóbbi értelemben döntötte el és mérlegelésének ez az eredménye az okszerűség szabályaival ellentétben nem áll, mert a felperesnő szüleinek azt a vallomását, amely szerint az alperes a felperesnő kezét még a feleknek Csillaghegyre történt kirándulása előtt kérte meg, nyilván támogatja a felperesnőnek a nemi élet felvétele előtt az alperessel szemben tanúsított tartózkodása, az a komoly és kitartó udvarlás, amellyel az alperes a felperesnőt a szülők felügyelete alatt állandóan körülvette, az a tény, hogy a felperesnő csillaghegyi kirándulásait is a szülők kifejezett engedelmével és tudtával tette meg és támogatja az, hogy a felperesnő szülei rokonaik és ismerősök előtt már az 1925. év kora tavaszán tettek említést lányuk eljegyzéséről, ugyanazon év június havában pedig a felperesnő saját rokonainál az alperessel bemutató látogatásokat tett és az alperest kifejezetten mint vőlegényét mutatta be és ugyanakkor az alperes is megerősítette, hogy rövidesen az esküvőt is megtartják... Pusztán azon az alapon, hogy a kihallgatott tanúk a felek valamelyikének rokonai, azok szavahihetőségének hiányára okszerűen következtetni nem lehet... Egyébként az az ítéleti tényállás, hogy az alperes komolyan tett és a felperesnő törvényes gyámja által elfogadott házassági ígérettel bírta rá a felperesnőt a nemi viszony megkezdésére, kétségtelenül megerősítést nyert Dr. X Y sz. főv. fogalmazó azzal a vallomásával* amely szerint az alperes már a felperes teherbe ejtésének tudomása után a házasságnak diszpenzáció mellett való megkötése céljából teít lépéseket és megerősítést nyer az iratokhoz csatolt és 1925. évi szeptember hó 17-én kiállított nyilatkozatának abból a tartalmából, mely szerint a felperesnőt feleségül veszi, ha elhárítja azt az utóbb alaptalannak bizonyult gyanút, hogy egy B. nevű fiatal emberrel folytatott előzően nemi viszonyt... A felperesnő a ... féle magán zeneiskolában folytatta zenei kiképeztetését az alperes erkölcstelen károsítása folytán kénytelen volt megszakítani... (8160/30. — Perújítás ugyanezen felek között). — Elutasítás. — (.. • Alperes üzlettársa tanúként azt vallotta, hogy a felperesnő akkor, amikor az alperes és a felperesnő között a nemi viszony már mintegy 2 hónap óta fennállott, kifogás alá eső magaviseletet tanúsított...). (A 8719/26. sz. ítéletével a Kúria kötelezte a fenti alperest havi 120.— P. gyermektartásdíj, 240.— P szülési költség és 320.— P anyatartási díj (szülés előtt 2 hét, szülés után 4 hét) és a perköltségek megfizetésére. Az indokolásban a többek között ez foglaltatik: „alperes jelenleg vagyontalan, bankigazgatói állását elvesztette és anyjánál kap ellátást. Azonban átmeneti vagyontalansága s keresethiánya nem szolgálhat alapul arra, hogy a magasabb műveltsége és szakképzettsége által is feltételezett kereseti lehetőségei és nem vitás munkaképességének figyelembevétele mellett a gyermeknek az anya társadalmi állásához mért és feltétlenül szükséges tartásdíjfizetés alól mentesüljön") ... (A 914/35. sz. ítélettel a Kúria kötelezte a fenti alperes feleségét annak a tűrésére, hogy a nevére írt ingatlanokból a kiskorú felperes és anyja magát a két rendbeli ítélettel megállapított követelések erejéig kielégíthessék és 4500.— P perköltség megfizetésében marasztalta. Az alperes 1927. évi március hó 27-én mással kötött házasságot.) 4027/28. — Feloldás. — Felperesnek 16 éves leánya alperesnél 1926. évi február havától szeptember haváig mint házi cseléd szolgálatban állott, mely idő alatt az alperes a leánnyal több ízben nemileg közösült. Felperes állítása szerint leánya akkor, amikor alperessel első ízben nemileg közösült, nemileg érintetlen volt. Alperes védekezése szerint pedig a leány nemcsak hogy nem volt már érintetlen, hanem könynyelmű életmódot is folytatott, alperes béresével már előzőleg is több
