Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

36 I. 1202/28—1600/28. tekintetében, hogy az arra vonatkozó megállapodás már nem a szerelmi viszony folytatására, hanem ellenkezőleg annak megszüntetésére,, tehát éppen a jó erkölcs rendjének helyreállítására irányul, az anyagi jog helyes alkalmazása szempontjából mellőzhetetlen a felperesnőéletfelfogására s a viszonyt megelőzőleg, a viszony alatt és azt követőleg is tanúsított magatartására vonatkozó ténykörülményeknek s az ezekre vonatkozó tényállásnak részletes megállapítása... Az alperes védekezéséül azt adta elő, hogy a felperesnő a „barátnő"-i viszonyt hivatásszerűleg űzte már a viszonyuk megkezdése előtt, sőt annak tartama alatt s ezt követőleg is az volt megélhetésének egyedüli forrása és jelenleg is abból él és bizonyítani is kívánta, hogy a felperesnő viszonyuk kezdete előtt már egy X. nevű fiatal embernek volt kitartott barátnője, sőt viszonyuk időleges megszakítása közben is egy Y nevű fiatal emberrel élt együtt 8 hónapig, jelenleg pedig az éjjeli mulatóhelyek állandó vendége, ahol állandóan más és más férfiakkal látható, hogy a felperesnő tehát ekként hivatásszerűleg s üzletszerűleg állandóan űzött barátnői minősége, életfelfogása és életviszonyainál fogva, e megállapodásnak, még ha annak joghatályos voltáról egyáltalán szó lehetne, az erkölcsi rend helyreállítására irányuló voltára jogszerűleg nem hivatkozhat... A hivatalból is alkalmazandó anyagi jog helyes alkalmazása céljából tehát az alperes által felhozott ténykörülményekre vonatkozólag a tényállás megállapítása feltétlenül szükséges... 1202/28. — Marasztalás. — 3000 P. — ... Az alperes, aki 1907 évi augusztus hó 31-én született, 1924 júniusában az életének 17. évében levő, nemileg érintetlen felperesnőt, annak tapasztalatlanságát felhasználva, házassági ígérettel rávette arra, hogy őt lakásán meglátogatva, vele nemileg érintkezzék s őt ily módon szüzességétől megfosztva, vele a házassági ígéretnek a viszony folyamán tanúk előtt is ismételt hangoztatásával a viszonyt az 1925. év őszéig fenntartotta, amikor is a leány más állapotba jutván, az alperes vele a további érintkezést megszakította. Ebből a viszonyból a felperesnőnek az 1926. év szeptember hó 3-án gyermeke is született... A felperesnő teljesen vagyontalan üzleti alkalmazott, az alperes pedig nős posta tisztviselő, akinek fizetését a 16.— P gyermektartásdíj terheli ugyan, de képesítéséhez mérten további hivatali előhaladását és kereseti viszonyait is figyelembe véve... 1600/28. — Elutasítás. — A peres felek (alperes rendőrfelügyelő) 1926 évi július hó 1-től közös háztartásra léptek egymással és 12 hónaE

on keresztül mint férj és feleség éltek. Azt is előadta a felperesnő, ogy a viszony megkezdésekor tudta, hogy az alperes nős férfi és házassága felbontva nincs... Ebből a tényállásból kétségtelen, hogy a peres felek ágyassági viszonyt folytattak... A jó erkölcsökbe ütköző viszonyból származó szolgáltatást az egyik fél a másiktól gazdagodás címén visszakövetelheti ugyan, de ha a szolgáltatás alapjául szolgáló viszonynak a jó erkölcsökbe ütköző voltában mind a két fél egyaránt vétkes, a visszakövetelésnek csak annyiban van helye, amennyiben azt az eset körülményeire való tekintettel a méltányosság megkívánja. A fellebbezési bíróság ítéletében azonban nincsenek olyan tények megállapítva, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy méltányos a felperesnő követelésének a teljesítése. Nem alkalmas a méltányosság megállapítására, még ha valódisága be is bizonyíttatnék, a felperesnőnek az az állítása sem, amely szerint a felperesnő a maga keresetét az alperessel folytatott háztartásba fektette. A felperesnő ugyanis személyesen azt is előadta, hogy a közös háztartás költségeihez az alperes is hozzájárult. Ennek következtében pedig nincs kellő támpont annak a következtetésnek a levonására, hogy az alperes a felperesnő munkáÍ

'ával és háztartásba fektetett pénzével gazdagodott... Azonban a perLÖltségeket a peres felek között a Kúria kölcsönösen megszüntette mert a felperesnő részben pernyertes lett annak következtében, ho°-y a fellebbezési bíróság az alperest az ítéletben felsorolt ingók kiadására kötelezte...