Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

24 L 180/18—1693/19. cseléd az alperes szolgálatában állott... A felperesnő hátgerincének nagyfokú elferdülése folytán púpos, vézna, nyomorék nő, aki már szolgálata idején tüdőbeteg volt, amely betegsége a közösülés, az ezt követő terhesség és szülés következtében annyira súlyosbbodott, hogy a felperesnő állandóan kereset- és munkaképtelenné vált s teljes vagyontalansága miatt mások eltartására szorul. Habár a fellebbezési bíróság ítéletében nincs megállapítva, hogy az alperes a közösülés végrehajtásánál a felperesnővel szemben erőszakot használt, mégis arra való tekintettel, hogy a felperesnő a cselekmény elkövetése idején az alperes gazdái hatalma alatt utóbbitól függő helyzetben aU°n» a felperesnőnek a közösülésbe való esetleges beleegyezése se szünteti meg a cselekmény jogellenes voltát... 180/18. — Marasztalás. — ...A felperesnő kereseti kérelmének megalapítására azt is felhozta, hogy az alperes a fogorvosi kezelése alatt állott 16 éves felperesnőnek tapasztalatlanságát nemi vágyának kielégítésére használta fel. A perbe vitt jog megalapítására tehát a felperesnő az alperesnek ezt a tényét egymagában, jelesül a személye ellen alkalmazott erőszaktól teljesen függetlenül, attól eltekintve is, érvényesítette... A felperesnő 16 éves korában 1914. évi március hó 4-től kezdve 1914. évi április hó l-ig fogainak gyógykezelése céljából járt az alpereshez, 1914. évi április hó 1-én délután 3%—4 óra közötti .időben alperes, mint máskor is, a felperesnő foghúsába kokaint fecskendezett be. Ezután a műtőszéket, amelyen a felperesnő ült, vízszintes helyzetbe eresztette és ekkor felperesnőnek ruháit felemelte, felperesnőre feküdt, felperesnővel közösült és felperesnőt szüzességétől megfosztotta ... Felperesnő mint érintetlen, tisztességes leány járt az alpereshez, felperesnő vagyontalan és az alperes őt ingyen kezelte... Jogszabály, hogy az, aki valakinek személye ellen irányuló cselekedetével a jó erkölcsökbe ütköző módon, szándékosan kárt okoz, köteles a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni. A nőnek erkölcsi épsége ellen elkövetett cselekedet a nő személye ellen irányuló, a jó erkölcsökbe ütköző tiltott cselekmény akkor is, ha abban nem ismerhetők fel azok a tényező elemek, amelyek a cselekedetet a büntető törvények szempontjából büntetendő cselekedetté minősítik. A sértett belegyezése nem szünteti meg a személye ellen irányuló cselekedet jogellenességét, ha a sértő a beleegyezést a sértett fél korából eredő tapasztalatlanságának, függő vagy szorult helyzetének kihasználásával szerezte meg. Az ily beleegyezés nem egyéb, mint a fennforgó helyzetből kifolyó megnyugvás abba, hogy a tettes az általa célba vett jogsértést elkövesse... Az alperes a felperesnőnek nemcsak tapasztalatlanságát, hanem azt a függő és szorult helyzetét is kihasználta a közösülésbe való beleegyezésre, amely helyzetbe a felperesnő az által jutott az alperessel szemben, hogy a vagyontalan felperesnő az alperes ingyenes orvosi kezelése alatt állott. A Kúriának e jogi álláspontja mellett közömbös az, hogy az alperes erőszakosan vagy a felperesnő beleegyezésével közösült-e a felperesnővel s hogy az alperes ellen az erőszakos nemi közösülés bűntette miatt megindított bűnvádi nyomozást megszüntették ... Aki érintetlen leányt közösüléssel szüzességétől jogellenesen megfoszt, nyilvánvalóan károsító szándékkal cselekszik, mert tudnia kell, hogy cselekedetével az illető leány férjhezmenetelét hátráltatja, női becsületén, erkölcsi épségén és közvetve vagyoni érdekén is súlyos sérelmet ejt... A kártérítés mértékére nézve alperes panaszát a Kúria alaposnak szintén nem fogadta el, mert a fellebbezési bíróság ítéletében a kártérítés összegének alapjául szolgáló ténymegállapítások nincsenek megtámadva... (Marasztalási összeg: 10.000. — korona. Felperesnő hivatalnoknő, édesatyja pénzbeszedő, alperesnek több, mint 100.000.— korona vagyona és évi 20—25.000. — korona jövedelme van. 1693/19. — Elutasítás. — ... A felperesnő felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság a kihallgatott tanuk vallomásából helytelenül állapította meg azt, hogy a felperesnő tény-