Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
19 el a pereket, hanem minden peres felet egyénenként bírál el (Egyénisége a feleknek) és míg megengedi, hogy a Falusi életviszonyok között a leányok a nemi élet tekintetében hamarabb vannak felvilágosítva, mint a városban, ezt a körülményt nem azonosítja a tapasztaltsággal és egy konkrét esetben (1460/30) a negyven éves leányt is tapasztalatlannak minősítette. Ellenben elvárja pl. a budapesti leánytól, hogy udvarlója iránt, aki Álnév használata mellett mutatkozott be, a csábítás megtörténete előtt érdeklődjék. Már az első bekezdés végén utaltam az Erkölcsi kár fogalma címszó alatt idézett határozatokra, amelyekből az olvasó fel fogja ismerni, hogy abban a kártérítési összegben, melyet a Kúria csábítás esetében megítél, gyakran vagyoni kár is bennfoglaltatik, vagyis hogy a Kúria nem választja el ily esetben a közvetlen vagyoni kárt az erkölcsi kártól. Ami az Irányadó elvek (et) az erkölcsi kártérítés öszszege körül illeti, azok nemcsak ezen, hanem összegszerűsége a kártérítésnek, Felemelése az alsóbíróságok által megítélt kárösszegnek és Leszállítása az alsóbíróságok által megítélt kárösszegnek címszók alatt idézett határozatokból is kitűnnek. Általában véve a Felek társadalmi helyzete, egyénisége és vagyoni viszonyai irányadók e tekintetben és Beszámítása a gyermektartásdíjnak nincs megengedve és nem bír befolyással a kártérítés összegére, hogy azt egyelőre az alperesen nem lehet behajtani (Behajthatatlansága a követelésnek), amint ez gyakran megtörténik gazdag szülők gyermekeinél, amíg a szülők élnek. A 3200/28 számú ítélet kapcsán leközölt egyéb kúriai ítéletek bizonyságot tesznek arról, hogy a Kúria kellő jogvédelmet nyújt az ekkép elmarasztalt alperes esetleges kijátszási kísérletei ellen is. Tudvalevő, hogy az erkölcsi kártérítés azért jár a nőnek, mert a csábítás folytán férjhez menési esélyei csökkennek (Esélyei a férjhez menésnek). E szerint tehát nem járna neki erkölcsi kártérítés, ha a per megindítása előtt vagy annak folyamán férjhez ment. (Lásd ezzel kapcsolatban Időelőttség kérdése). Ez azonban nem áll teljes mértékben, mert az Esélyei a kedvező férjhez menésnek és Boldogulás esélyeinek csökkenése címszók alatt idézett határozatokból láthatjuk, hogy adott esetben ilyenkor is megítél a Kúria erkölcsi kártérítést. A Gyermekszülés címszó alatt idézett ítéletek arról tanúskodnak, hogy a csábítás folytáni teherbe esés, illetőleg gyermekszülés fokozván a csábítás okozta társadalmi szégyent, ez alkalmul szolgál az erkölcsi kártérítés összegének felemelésére. Viszont a Gyermek elhalálozása oka lehet a leszállításnak. Életveszélyes műtét, Fájdalmas kezelés és Orvosi gyógykezelés költsége címszók alatt idézett határozatokból felismerjük, hogy a Kúria a Kárenyhítési kötelesség elvét is alkalmazza, ha az erkölcsi kárba vagyoni kár is vegyül. 2*
