Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

II. 1822/36. 143 az alperesre volna a jó erkölcsökbe ütköző, hogy a felperesnőt házassági ígérettel és ennek állandó hangoztatásával vette rá a nemi viszony állandósítására, de házassági ígéretét nem váltotta be, mert ... a felperesnő nem bizonyított oly tényeket, amelyekből arra lehetne _ következtetni, hogy a felperesnő a nemi viszony folytatása alatt hihette is, hogy az alperes elveszi őt feleségül. Felperesnő felülvizsgálati kérelmében felhozta ugyan, hogy magánjogi csábítás esetén a kártérítés iránti kötelezettség minden esetben megállapítandó, csakhogy a felülvizsgálati eljárásban felhozott ez az előadás már nem jöhet figyelembe. Ezekhez képest a fellebbezési bíróságnak mindaz az okfejtése, mely az erkölcsi kártérítéssel áll kapcsolatban, tárgytalan. A felperesnő 15.000.— P követeléséből 11.000.— P-t a H. T. 3. §-a alapján érvényesít, azt adván elő, hogy 1922. évi június havától 1954. évi január hó 5-ig történt pozsonyi utazásáig, vagyis 140 hónap alatt havonta átlag 80.— P-t költött az alperesre a kilátásba helyezett házasságkötésre tekintettel, ami kikerekített összegben 11.000.— P-t tesz ki. Ez az összeg úgy jön ki, hogy a jómenetelű női szabóüzletből jövedelemmel rendelkező felperesnő a fenti időtartam alatt minden este saját költségén készített az alperes részére vacsorát, az alperes ebéd költségeihez is hozzájárult, azon felül a hétvégi kirándulások költségeit ő fedezte, továbbá havonta legalább egyszer vendégeket láttak a felperesnő költségén, végül az alperest költséges kedvteléseinek kielégítése végett gyakran készpénz támogatásban is részesítette... A Kúria az alperes által a felperesnőhöz intézett levelek egybevetett tartalmából kétségtelenül megállapítja, hogy a felek részéről a házasságkötésre kölcsönös ígéret tétetett, ez alapon tehát a jegyességtől alapos ok nélkül visszalépett alperes ellenében a H. T. 3. §-a értelmében a kötendő házasság céljából tett kiadások erejéig a kártérítési igény érvényesíthető volna, ha ilyen kiadások valóban felmerültek. Ámde... mindazok az állítólagos kiadások, amelyeket a felperesnő a 11.000.— P-re rúgó követelésrész tekintetében érvényesít, nem tekinthetők a H. T. 3. §-ban meghatározott s a kötendő házasság céljából tett kiadásoknak, következéskép a H. T. 3. §-ra alapított igénynek jogszerű alapja nincs... A felperesnő a 11.000.— P követelésrészre vonatkozó igényét az általános magánjog kártérítési szabályaira is alapítja. Az állandó bírói gyakorlat szerint a H. T. 3. §-a nem zárja ki, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes az általános magánjog szabályai szerint felelősségre legyen vonható azért a kárért, amelyet a másik jegyesnek a házasság ígéretével kapcsolatban egyéb cselekményével vagy mulasztásával okozott, ... azonban az, hogy a házasságon kívüli nemi viszony a jó erkölcsökbe ütközik, áll a jegyesség alatt folytatott merni viszonyra is... a házasságon kívüli nemi viszonynak e hosszú tartama alatt a felperesnő az általa részletezett és 11.000.— P-ben felszámított állítólag az alperesre fordított költekezést kizárólag a köztük fennállott nemi viszony fenntartása érdekében és céljából tette, mert a felperesnő maga adja elő, hogy az alperes a házasság megkötésének sürgetése elől állandóan kitért. Ha tehát ennek ellenére a felperesnő folytatta a nemi viszonyt, az évek hosszú során tett kiadásokat nyilvánvalóan a viszony fenntartása végett teljesítette, amiből okszerűen következik, hogy a jó erkölcsökbe ütköző ez a követelés bírói úton nem érvényesíthető ... A felperesnő a 4000.— P követelésrészt két okból érvényesíti, és pedig, mert az alperes 12 éven át lekötve tartotta a felperesnőt s elzárta attól, hogy máshoz férjhez mehessen, másrészt azért, mert az alperes megakadályozta, hogy a felperesnő Pozsonyba visszatérhessen és ott elhelyezkedést nyerhessen, nem jelöli meg azonban a felperesnő, hogy a két okból érvényesített kártérítési igényben a 4000.— P-t miként osztja meg... Azonban a felperesnő azzal az előadásával kapcsolatban, hogy házasságon kívül született gyermekének természetes atyja, X. Béla, feleségül akarta venni, nem tett határozott