Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
106 I. 2268/38. tézett levele, amelyben egyebek között a következőket írja: „Most már nyugodtan keríthetik a lányok, most már nincs, aki jelenetet csináljon, nyugodtan megy avval, akit szeret, nem kell kikerülni... Különben én úgy se számítok sokat magának, mert ilyen lányt, mint én, talál minden utca sarkon". Ezek a sorok kétség kívül arra utalnak, hogy a felperesnő az alperessel fennálló viszonyban maga sem látott olyan erkölcsi alapot, amely az alperest vele szemben feltétlen hűségre kötelezné, de egyúttal igazolják azt is, hogy a felperesnő maga sem tekintette társadalmi helyzetét olyan színvonalon állónak, amelynek alapján az alperessel szemben egy ilyen, a nemi viszonyon túlterjedő erkölcsi kapcsolatra igényt tarthatna. — A kétszeri teherbe ejtéssel kapcsolatban az alpereshez intézett két levelében sem foglaltatik egyetlen szemrehányó vagy figyelmeztető sor arra vonatkozóan, hogy az alperes a felperesnő bizalmával és függő helyzetével visszaélve hozta őt abba a helyzetbe, amely ígéretének beváltását időszerűvé teszi, hanem ehelyett a felperesnő csupán annak a módját és lehetőségét latolgatja, hogyan lehetne a méhmagzatot az alperes anyagi segítsége mellett eltávolítani. A végleges szakítással kapcsolatban az alpereshez 1935. évi december hó 27-én intézett levelében is csupán azért tett szemrehányást az alperesnek, hogy az együtt töltött hat esztendő után őt úgy dobja el magától, mint egy rongyot, de egy szóval sem említi az alperesnek a jelen per alapját képező azt az állítólagos ígéretét, amellyel a hat esztendő alatt őt lekötve tartotta, sőt maga is kijelenti, hogy az alperes házasságának útjába nem áll és csupán arra kíváncsi, hogy kit fog az alperes feleségül venni. ... Csábítás miatt okozott erkölcsi kár megtérítésére csak nemileg érintetlen, tisztességes és tapasztalatlan leány tarthat igényt. Már pedig ... a felperes az 1929. évet megelőző időben X. Zoltánnal nemi viszonyt tartott fenn. (X. Zoltán tanú a vallomástételt megtagadta és a kir. törvényszék őt vallomástételre kötelezte, amely határozatot a budapesti kir. ítélőtábla helybenhagyta. Ennek alapján a nevezett tanú a vallomást megtette. Vallomása szerint 1929. évi január hó előtti időben a felperesnővel szerelmi viszonyt folytatott, vele nemileg közösült, előzőleg azonban udvarolt a felperesnőnek). — Ami a felperesnek a tisztesség fogalmára vonatkozó azt a jo^i kifogását illeti, hogy a felperesnőt csupán azért, mert egy gyenge pillanatában megfeledkezett magáról, még nem lehet tisztességtelen nőnek tekinteni, a Kúria arra utal, hogy midőn a bírói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály a csábításból eredő kártérítés érvényesítésének előfeltételeiként a tisztességes és feddhetetlen előéletet követeli, ehhez elsősorban a nőnek a házasság szempontjából lényeges azt az erkölcsi értékét tartja szem előtt, hogy nemileg érintetlen legyen, mert az erkölcsi kárhoz való igény éppen abban bírja alapját, hogy a nő férjhez menési esélyei ezen tulajdonságának elvesztése miatt csökkentek ... 2268/58. — Elutasítás. — Felperesnő, X-né, alperes, róm. kat. plébános. — A becsatolt 1930. évi július hó 12-én kelt kötelezvényben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a felperesnőnek annak kárpótlásául hogy hírnevén és becsületén csorbát ejtett, 1931. év szeptember hó 1-én kezdődő, minden év szeptember hó 1-én esedékessé váló egyenlő részletekben tízezer pengőt fog fizetni... A peres felek között az okirat kiállítása idején a nemi viszony megszakadt, mert a felperesnő abban az időben X. János malomőrrel jegyben járt, aki előtt a felperesnő az alperessel fennálott viszonyt felfedte és éppen X. János beavatkozása folytán vállalta az alperes a felperesnővel szemben a kötelezvényben lerögzített kötelmet... Ezekből a körülményekből okszerűen arra kellett következtetni, hogy az alperes az abban vállalt kötelmet nem a felperesnővel addig fenállott erkölcstelen viszony további fentartása vagy annak jutalmazása, hanem a felperesnő jövőbeni megélhetésének és boldogulásának megkönnyítése érdekében vállalta. Ezek szerint helyt álló ugyan a felperesnőnek az az érvelése, hogy létrejötte idején ennek a kötelemnek nem volt erkölcstelen alapja, de
