Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
98 I. 1374/37. házvezetőnőként bejelentve továbbra is az alperes szolgálatában maradt. Az alperes most már a szolgálati szerződés tekintetében önállóan rendelkezésre jogosult kiskorúval abban állapodott meg, hogy rendes havi fizetést nem teljesít, de a nevezettet a lakáson és élelmezésen felül ellátja minden szükségessel és egyben a szükséges pénzzel is. Az 1936. évi augusztus hó 11-én beadott keresetében, amelyet a kiskorú nevében törvényes képviselője indított, tényalapul az van előadva, hogy a) az alperes a kiskorú munkaerejét felhasználja, de annak ellenében megfelelő ellenértéket nem nyújt s ez alapon havi 40.— P-vel számítva 1920.— P-t kér megítélni, b) további tényállítása az, hogy az alperes a kiskorú gyengeelméjűségét kihasználva, vele viszonyt folytat s ezért erkölcsi kárként 6000.— P-t vett keresetbe... 1932. év őszétől 1933. év november 6-ig a kiskorú tényleg cselédkönyv nélkül ideiglenes házvezetőnőként állott az alperes alkalmazásában s ekként az alperes az erre az időre eső s a fentiek szerint havi 30.— P-ben megállapított szolgálati bérösszeg megfizetését igazolni tartozott, mert az eredeti szolgálati szerződésen alapuló díjazás iránti kötelezettség nem szűnik meg egyedül az által, hogy a szolgálati szerződés tartama alatt a felek utóbb házasságon kívüli nemi viszonyt folytatnak (503. E. H.), ... azonban ebben a vonatkozásban a valódi tényállás az, hogy az 1933. évi november 3-án létrejött megállapodással a felperesnő atyja a múltra nézve a bérösszeg kérdését rendezettnek tekintette, mert az általa kiállított nyilatkozatban a múltra nézve semmiféle fenntartással nem élt... A jelen perben kihallgatott orvosszakértő indokolt véleménye alapján a fellebbezési bíróság helyesen azt állapította meg, hogy a kiskorú csupán kisebb fokú, főleg morális téren megnyilvánuló elmegyengeségben szenved s anyagi ügyeit illetően kellő belátással bír, tudja, mily összeget kap, mennyit fordítanak a ruházatra s tisztában van azzal, hogy munkavállalása anyagi vonatkozásaiban az érdekeit szolgálja-e vagy sem? ...A fellebbezési bíróság ennélfogva úgy találta, hogy a kiskorú a sorsával megelégedettség folytán nem akarta az alperesnél való alkalmaztatási viszonyát megszüntetni... A felperes anyagi jogszabálysértést panaszol azon az alapon, hogy a kiskorú szellemi állapota minden ellenállásra képtelen s ekként erkölcsi kár megítélésének helye van, mert a kiskorú szellemi állapota megfelel a Btk. 232. §-ba ütköző bűncselekménynek vagy azt minden esetre megközelíti. Az alperessel szemben, — folytatja a felperes, — erkölcsi kártérítésre különösen azért van joga, mert a nevezett tudta, hogy a kiskorú gyengeelméjű s tudja, hogy az képtelenné teszi az ellenállásra. A felperes okfejtése helytálló, mert a tisztességes nő házasságon kívüli nemi érintkezését védő büntetőtörvény rendelkezéseinek szándékos megsértése erkölcsi kártérítést von maga után. A cselekvőképtelen, nőszeméllyel való házasságon kívüli nemi közösülés pedig az erőszakos nemi közösülés fogalma alá esik (Btk. 232. §). De a kereseti erkölcsi kártérítés még sem ítélhető meg, mert a kiskorúra nézve a további előfeltétel, a tisztesség és tapasztalatlanság, nem forog fenn... 1374/37. — Elutasítás. — A felperesnő erkölcsi kárának megtérítését követeli azon az alapon, hogy az alperes vele erőszakkal nemileg érintkezett, tényleges kártérítési követelését pedig arra alapítja, hogy a nemi érintkezés keresztülvitelével az alperes az egészségében és ruházatában kárt okozott... A Btk. 232. §-a értelmében az erőszakos nemi közösülés büntetendő cselekmény, a magánjogban érvényre jutó jogszabály szerint pedig a büntetendő, így tehát tiltott cselekmény elkövetője, a sértettnek a cselekmény által okozott kár megtérítésére köteles. így köteles a sértettnek nemcsak a vagyoni, hanem az erkölcsi kárt is megtéríteni, ha ez utóbbi megítélésének a feltételei meg~ vannak. ... A sértettnek áll kötelességében a tiltott cselekménynek a megtörténtét és azoknak a feltételeknek a meglétét bizonyítani, amelyekből az anyagi jog az erkölcsi kár megítélését függővé teszi... A peres felek 1935. évi június hó 10-én érintkeztek nemileg egymással,
