Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

96 I. 1130/37. határoláson belől a Kúria gyakorlatában kifejlődött jogszabály szerint erkölcsi kártérítésre köteles az is, aki a fejletlen nőnek hiszékenységével és szellemi alsóbbrendűségével jogellenesen visszaélt... Az adott esetben az alperesnőnek 1935. évi május hó 27-én 64 éves korban elhalt férje 1934. évi december havában 30 hold föld és egy ház átruházásának ígéretével bírta rá az akkor 15% éves felperesnőt a nemi érintkezésre és ez a nemi viszony az alperesnő férjének haláláig fenn is állott... A kiskorú felperesnő a nemi viszony megkezdésekor tudta, hogy az alperesnő jogelődje nős ... a szerelmi viszony megkezdése előtt a kiskorú felperesnő az alperesnő néhai férje lakásának szomszédságában házi cselédként volt alkalmazva ... A felperesnő jogszabálysértést lát abban, hogy a fellebbezési bíróság nem vette tekintetbe, hogy ő úgy keresetében, mint a per folyamán élesen hangsúlyozta, hogy keresetének jogalapja az, hogy a néhai az ő 15% éves fejletlen, fiatal, tapasztalatlan leányát, aki szegény sorsban nőtt fel, 30 hold föld és egy ház átruházásának ígéretével vette rá arra, hogy vele szerelmi viszonyt kezdjen, majd pedig további ígérete folytán ezt a viszonyt vele folytassa. Hangsúlyozottan panaszolja, hogy perbeli tényállítása szerint a fejletlen és tapasztalatlan kiskorú felperesnőt az alperes jogelődje züllesztette el, mert majd csak 20 éves korában lesz olyan értelmi fejlettségű, amint ezt a kir. ítélőtábla ítélete feltünteti. Ilyen jogi álláspont mellett pedig nincs jelentősége annak, hogy tudott-e a kiskorú arról, hogy az alperes jogelődje nős volt-e vagy sem? Ezek a panaszok nem helytállók... A kiskorú ...személyes előadása szerint az alperes jogelődjének szomszédjától 1934. évi december havában azért lépett ki, mert a gazdája „ki akart vele kezdeni". Ezért ugyanabban a községben lakó nővéréhez költözött. A. néhai cselédje innen hívta őt a néhai házához és ő abban a tudatban ment oda, hogy cselédnek akarják megfogadni. Azonban a felperesnő egyedül találta a néhait az ő szobájában, aki őt a szobába vezette be, majd előadta, hogy nincs otthon a felesége és azt az ajánlatot tette, hogy legyen a barátnője. A felperesnő az ajánlatot azzal utasította vissza, hogy akkor őt szülei kitagadják és nem lesz, aki eltartsa. A néhai erre megnyugtatta, hogy majd gondoskodik róla, ő fogja tartani, nem engedi, hogy ezután cselédeskedjék, hanem kitaníttatja varrónőnek, vesz neki házat és 30 hold földet írat a nevére. A kiskorú felperes az ígéret következtében engedett a néhai kérésének és nyomban ott, ennek lakásán közösült vele, ugyanakkor tőle 40.— P-t kapott, amiből a nővére segítségével ruhát vett magának... E tényállás mellett nyilvánvaló, hogy a kiskorú felperesnő a nemi érintkezés erkölcsellenes és természetes következményeivel tisztában volt, aminthogy a falusi életviszonyok között élő és már cselédeskedő 15% éves leányok azokkal tisztában is vannak... A felperesnő előzőleg fennállott szolgálati viszonyát azért szakította meg, mert gazdája „ki akart kezdeni vele" és erkölcsi felelősségének tudatában az alperesnő néhai férjének is azt vetette ellen, hogy a szülei kitagadják, ha a néhai nemi bűnös kívánságainak eleget tesz. Ezekből nyilvánvaló, hogy a 4 elemi osztályt járt kiskorú felperesnőt nem hiszékenységének és szellemi alsóbbrendűségének jogellenes kihasználásával bírta rá a nemi érintkezés megkezdésére, hanem a fellebbezési bíróság helyes következtetése szerint a házasságkötés szempontjából fejlett kornak innenső határát már csaknem elért kiskorú felperesnő laza erkölcsi felfogására valló könnyelműséggel a vagyoni ígéret hatása alatt öntudatos számítással adta oda magát nemi érintkezésre és készpénzbeli juttatások, valamint anyagi vonatkozású ígéret hatása alatt tartotta fenn hónapokon át a házasságon kívüli viszonyt... A kiskorú felperesnő, mint a gazdasági cseléd sorsban élő 7 gyermekkel megáldott szülők gyermeke a maga szegénységében nyilván csábítónak tarthatta a 30 hold föld ígérését és egy ház kilátásba helyezett birtokát, de amikor a saját vallomása szerint a néhai kívánságára ennek lakásához közel lakást bérelt abból a célból, hogy a néhai őt ott akadálytalanul látogathassa és amidőn ebben a helyzetben a tartására és ruházkodására