Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)
nyesíteni, kivéve ha a felek hosszabb tartamú jótállásban állapodtak meg. E rendelkezésből következik, hogy ha a jogosult a nyilatkozatát olyan időpontban tette meg, amikor a jótállási időből még hat hónapnál hosszabb idő van hátra, a jótálláson alapuló jogait a hathónapos határidőtől függetlenül a jótállási idő végéig érvényesítheti keresettel. Ha pedig a nyilatkozat megtételekor a jótállási időből hat hónapnál kevesebb idő van hátra, a jogosult a jótálláson alapuló jogait a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül a jótállási határidő lejártától függetlenül érvényesítheti keresettel. Ez az értelmezés felel meg a Ptk. 306. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezés valóságos tartalmának, s a szabályozás jogpolitikai célkitűzésének. A szigorúbb felelősségnek jótállással történt elvállalása ugyanis nem nehezítheti a jótálláson alapuló igényeknek keresettel való érvényesítését (pl. amikor a hiba a jótállási határidő utolsó napjain jelentkezik). A jogosultnak tehát a jótállási időn belül legalábbis a nyilatkozatát meg kell tennie (a kötelezettet a hibáról értesítenie kell). A perlésre a jótállási idő, illetőleg hat hónap mindenképpen rendelkezésre áll. Minthogy a jótállás nemcsak a szavatossági jogok érvényesítését hivatott megkönnyíteni, hanem — eltérő kikötés hiányában — a hibás teljesítésből eredő valamennyi jog, tehát a kártérítési igény érvényesítését is, ezért az előbb mondottak vonatkoznak a kártérítési igénynek a jótállás alapján történő érvényesítésére is. Ilyen esetben nem jön figyelembe a Ptk. 307. §-ának (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a jogosult a szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidő eltelte után kártérítést csak akkor követelhet, ha bizonyítja, hogy a kötelezett a teljesítésnél csalárd módon járt el. A jogosult tehát a jótállás alapján a kártérítés iránti igényét a jótállási idő alatt, illetőleg — ha a nyilatkozat megtételekor a jótállási időből hat hónapnál kevesebb idő van hátra — a nyilatkozat megtételétől számított hat hónap alatt a csalárdság bizonyítása nélkül is érvényesítheti keresettel. A forgalmi életben gyakran előfordul, hogy a jótállásra vonatkozó megállapodás értelmében a szolgáltatott dolog hibájának a kijavítását harmadik személy (pl. a gyártó vállalat, szerviz) végzi. Ilyen esetekben a harmadik személy a kötelezett megbízottjaként (teljesítési segédjeként) jár el (Ptk. 315. §), ezért a jogosult — hacsak a megállapodásból (jótállási nyilatkozatból) más nem következik — a jótálláson alapuló igényének az érvényesítésével kapcsolatos jognyilatkozatait e harmadik személyhez is joghatályosan intézheti. c) A kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettségének csak hibátlan teljesítéssel tesz eleget. Ebből következik, hogy a hibás teljesítés következményeit a kötelezettnek a jótállás tekintetében is viselnie kell. Ha tehát a kötelezett a jótállásban vállalt kötelezettsége alapján a hibás dolgot kijavítja — amivel egy tekintet alá esik a dolog hibás részének kicserélése is —, ellenkező megállapodás hiányában nem eshet a jótállási határidő terhére az az idő, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. Ezért ezzel az idővel a jótállás időtartama meghosszabbodik. A szerződő felek együttműkö87