Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

céljával merőben ellentétes eredményre vezetne az, ha a bíróság az előtte már folyó pert megszüntetné csak azért, hogy az ügyben az államigazgatási szerv is állást foglalhasson. A per bírósági tárgyalásának megkezdésével ugyanis az államigazgatási eljárás célja túlhaladottá válik. Ugyanebből az okból az államigazgatási szerv újabb előzetes eljárásának lefolytatására abban az esetben sincs szükség, ha a per tartama alatt a felek valamelyike újabb birtoksértést követ el. A bíróság ugyanis akár közvetlenül előtte, akár az államigazgatási eljárás befejezése után indult a per, az első fokú eljárás során figyelembe veheti az újabb birtokháborítást akár a felperes keresetének módosítása, akár az alperes viszontkeresete alapján. Ezt a megoldást kívánja meg az a szempont is, hogy a bíróság a felek jogvitáját lehetőleg összefüggéseiben ugyanazon eljárás keretében oldja meg. Az ügynek az államigazgatási szerv elé utalása ebben az esetben is az eljárás felesleges elhúzódására vezetne, anélkül hogy akár az ügy helyes eldöntése, akár a felek egyéb lényeges érdeke szempontjából előnyt jelentene. A bíróság előtti birtokvédelmi eljárásban még ha azt államigazgatási eljárás előzte is meg — figyelemmel a Ptké. 29. §-ára — jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában maradéktalanul érvényesülnek a Pp.nek azok a szabályai, amelyek a per tárgyi és személyi vonatkozású változtatását megengedik. Ehhez képest ebben az eljárásban is helye van a Pp. 146. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján keresetváltoztatásnak és keresetkiterjesztésnek, a 247. § alapján keresetmódosításnak, végül a 64. § alapján annak is, hogy az eredeti alperes személyében — perből való elbocsátása útján — változás álljon be. XXV. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről (A XXXV. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított szöveg.) I. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges — és egyben elegendő —, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható. Egyéb kérdésben létrejött megállapodás írásba foglalásának elmaradása a szerződés érvényességét nem érinti még akkor sem, ha az ebben való megállapodást bármelyik fél lényegesnek minősítette is. II. Az írásba foglalt szerződés érvényességének nem feltétele, hogy a felek a megállapodásukat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, kivéve ha ezt külön jogszabály írja elő. III. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés írásba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha szerződési nyilatkozatát 65