Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

jogviszony (bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön stb.) jogosítja fel, és azt is, akitől a birtokát származtatja. A birtok jogi jelentősége, hogy a tényleges hatalomhoz jogi hatások fűződnek. A birtoklás ténylegességéből igény fakad a fennálló birtokhelyzet önkényes megháborítása elleni védelemre. Ehhez képest a birtokost megilleti a birtokvédelem, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy a birtoklásában zavarják. A birtokos a Ptk. 190. §-ának (1) bekezdése szerint a birtoka ellen irányuló támadást — szükség esetén és a birtok megvédéséhez szükséges mértékben — önhatalommal is elháríthatja. Ez a jog a korábban fennállott tényleges birtokhelyzet alapján illeti meg mindenkivel szemben, kivéve azt, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését az eljárásra illetékes államigazgatási szervtől nemcsak a jogára hivatkozva, hanem pusztán a korábbi tényleges birtoklása alapján is igényelheti anélkül, hogy a birtokláshoz való jogát igazolnia kellene. A tulajdonjog magában foglalja a birtoklás jogát is, ezért a tulajdonost is megilleti az önálló birtokvédelem. Az államigazgatási szerv birtokvédelmi eljárása alkalmas arra, hogy a legrövidebb úton visszahelyezze jogaiba a birtokost. Az eljáró szerv helyi ismeretei, az eljárásnak alakszerűségéhez kevésbé kötött volta és gyorsasága jelentős előny a birtokvédelmet igénylő számára. Jogsérelmet a birtoklás ténylegességére alapított eljárás azért nem okozhat, mert abban az esetben, ha a korábbi tényleges állapot visszaállítását, illetőleg az államigazgatási szerv e tárgyban hozott határozatát valamelyik fél sérelmesnek tartja, annak megváltoztatása iránt keresettel fordulhat a bírósághoz, amely már általában a birtokláshoz való jog alapján dönt. A tulajdonosnak tulajdonjogánál fogva követelési joga van mindenkivel szemben, aki a tulajdonjog tárgyán őt meg nem illető jogellenes behatást gyakorol, ennek megszüntetésére. Ha a dolgot a tulajdonos rendelkezése alól elvonták, ebben az esetben a tulajdonjogból folyó igény érvényesítésének célja a dolog visszaszerzése (rei vindicatio). Ha a dolgot a tulajdonos rendelkezése alól nem vonták el, hanem csak annak birtoklásában zavarják, a tulajdon elleni jogsértés részleges, azaz a tulajdonjog kizárólagossága szenved sérelmet. Ebben az esetben a tulajdoni igény érvényesítésének célja a jogellenes beavatkozás megszüntetése (negatoria in rem actio). A dolog visszabocsátására, illetőleg a jogellenes beavatkozás megszüntetésére irányuló igény alapja lehet tehát a tulajdonjog is. A tulajdonjog fennállása vagy fenn nem állása tekintetében pedig a bíróság hivatott dönteni, ezért abban az esetben, ha a tulajdonos e minőségében, tehát a tulajdonjogára alapítva igényel jogvédelmet, közvetlenül a bírósághoz is fordulhat. Természetesen, ha a tulajdonos az igényét csupán a korábbi birtokállapotra alapítja, és a birtokláshoz való joga tárgyában nem kér döntést, az államigazgatási szerv előtti eljárást keli igénybe vennie. A fennálló birtokhelyzet az esetek túlnyomó többségében megegyezik az alapjául szolgáló joghelyzettel, a tényleges birtokost rendszerint meg62