Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

XXIII. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS (A XXXVIII. számú Polgári Elvi Döntés hatályon kívül helyezte.) XXIV. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a birtokvédelemről í. A birtokos birtokvédelmet akár a tényleges birtokhelyzet alapján, akár a birtokláshoz való jogára hivatkozva, általában az államigazgatási szervtől kérhet. A tulajdonos, illetőleg a birtokláshoz való joga alapján más jogosult (haszonélvező, haszonbérlő, bérlő stb.) államigazgatási eljárás nélkül akkor fordulhat a bírósághoz a dolgot ért jogellenes beavatkozás megszüntetése, illetőleg a dolog visszabocsátása iránt, ha a bírósági eljárásban a birtokláshoz való joga tárgyában is döntést kér. Ez a jog akkor is megilleti az érdekeltet, ha a birtoklás kérdésében az államigazgatási szerv már határozott. II. Ha az államigazgatási szerv a megszabott tizenöt napi határidő eltelte előtt határozathozatal nélkül a bírósághoz teszi át az iratokat, a bíróság köteles a birtokvitát érdemben elbírálni. III. Nem kell az előzetes államigazgatási birtokvédelmi eljárást lefolytatni, ha a bíróság már az ügy tárgyalásába bocsátkozott. Nincs szükség újabb előzetes államigazgatási eljárás lefolytatására abban az esetben, ha a per tartama alatt elkövetett újabb birtoksértés miatt a felek valamelyike az első fokú bíróság előtti eljárás során keresetet, illetőleg viszontkeresetet támaszt. Indokolás A Ptk. hatályba lépése óta a bíróságok ítélkezési gyakorlatában a birtokvédelemmel kapcsolatban kétféle álláspont alakult ki a részletkérdésekre is kiható abban az alapvető kérdésben, hogy szükséges-e elhatárolni a tulajdonjog védelmét biztosító eszközöket a birtokvédelem eszközeitől, s a birtokláshoz való jogra alapított igényeket a birtoklás tényére alapított igényektől, továbbá hogy ettől függően az államigazgatási szervek birtokvédelmi eljárása mely esetekben előzi meg kötelezően a bírósági eljárást. Az egyik álláspont szerint a tulajdonjog védelmének eszközeit el kell határolni a birtokvédelem eszközeitől. A dolog visszabocsátására irányuló igény (rei vindicatio) és a jogellenes beavatkozás megszüntetése iránti igény (negatoria in rem actio) tulajdoni per keretében érvényesíthető, amelynek célja a tulajdonjog védelme. Következésképpen az e célt szolgáló peres eljárásban a tulajdonjogot kell bizonyítani. A birtokvédelemnek kettős alapja és célja lehet: irányulhat a birtokláshoz való jog védelmére, s ebben az esetben a birtokláshoz való jogot kell igazolni; kapcsolódhat azonban a birtoklás puszta tényéhez is, mely esetben a birtokláshoz való jog vizsgálatára általában nincs szükség. Minthogy 60