Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

nevelte a gyermeket [Csjt. 64. § (1) bek.]. Vizsgálni kell azonban a mostohaszülő vagy nevelőszülő gondozásába kerülés okát és körülményeit, valamint a szülő és a gyermek közti viszony későbbi alakulását abból a szempontból, hogy a vérszerinti szülő a társadalmi felfogás szerint nem vált-e a tartásra érdemtelenné." Az Irányelv 5. pontjának rendelkező részében az a) alpont utolsó mondata elmarad. Az Irányelv 5. pontjának indokolásában az a) alpont első bekezdése helyébe a következő szövegű bekezdés lép: „A Csjt. 63. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy több egysorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg. Ez a rendelkezés irányadó a szülőtartás esetében is. Az anyagi helyzet vizsgálatánál tehát mindenekelőtt a kötelezettek kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyait kell mérlegelni, de figyelembe kell venni a teljesítőképességüket befolyásoló egyéb körülményeket is. Előfordulhat például, hogy a kötelezettre különböző egyéb tartási teher is hárul, amely a szülőtartási kötelezettségét megelőzi; például gyermektartás, házastársi tartás. Az egysorban kötelezettek teljesítőképessége tehát különböző lehet." Az Irányelv 5. pontjának indokolásában az a) alpont második bekezdésének utolsó mondata elmarad. Az Irányelv 5. pontjának indokolásában a c) alpont helyébe a következő szöveg lép: ,,c) A törvény [Csjt. 67. § (1) bek.] szerint nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné. Kimondja a törvény [Csjt. 67. § (2) bek.] azt is, hogy ha a tartásra köteles a kötelezettsége alól mentesül, az ő reá eső tartás a vele egysorban álló kötelezettekre, ilyenek hiányában pedig a sorban utánuk következő kötelezettekre hárul. A szülőtartásra egysorban kötelezettek közül tehát egyesek teljesen vagy részlegesen mentesülhetnek tartási kötelezettségük alól, s ez a többi kötelezettre hárul. Előfordulhat az is, hogy a kötelezett gyermekek anyagi helyzetük, teljesítőképességük miatt a szülő megélhetését biztosító tartást nem tudnak nyújtani. Ilyen esetben a gyermekek gyermekei is — teljesítőképességükkel arányban — kötelezhetők nagyszülőjük eltartására." Az Irányelv 7. pontjának indokolásában az a) alpont harmadik bekezdése helyébe a következő szövegű bekezdés lép: „A szülő szükségleteinek felmérésénél tekintettel kell lenni arra is, hogy az öregkoránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szoruló szülővel kapcsolatos gondozás költségei, illetőleg az azzal kapcsolatos szolgáltatások [Csjt. 65. § (2) bek.] körébe tartozik a ruházkodás és a kulturális igények kielégítése is." 48