Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

Minthogy azonban a családon belüli gazdálkodásra általában a kölcsönös bizalom a jellemző, a bizonyítékok gyűjtögetése a bizalommal szemben hatna és ezért el sem várható. A bíróságnak ennélfogva a perben felmerült bizonyítékokat a házastársi és családi viszonyok sajátos jellegének figyelembevételével kell értékelnie. Abból kell kiindulni, hogy a házastársak a család boldogulására törekszenek, s ennek érdekében vagyoni vonatkozásban is teljes közösség alakul ki közöttük, különvagyonuk és közös vagyonuk rendszerint összevegyül. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy különvagyonával mindegyik házastárs szabadon rendelkezik. A házassági vagyonjogi perben tehát elsősorban annak a házastársnak kell bizonyítania, hogy mi történt a hiányzó különvagyonával, aki azzal rendelkezett és aki annak megtérítését követeli. A Pp. 164. §-ával nem állna összhangban, ha a hiányzó különvagyonának megtérítését követelő házastárssal szemben a másik házastárs volna köteles a megtérítési kötelezettség alól mentesítő okokat bizonyítani, holott a hiányzó különvagyonnal nem rendelkezett s annak sorsáról esetleg nem is tudhatott. A hiányzó különvagyonnak a közös vagyonból vagy a másik fél különvagyonából való megtérítése tehát — az egyéb feltételek fennállása esetén is — csak akkor foghat helyt, ha bizonyítják, hogy a hiányzó különvagyon felhasználása olyan módon és olyan célra történt, amely alapot ad a megtérítésre. 9. A házassági vagyonjogi perben valamennyi igény együttes és végleges rendezésére kell törekedni. A házassági vagyonjogi viszonyok rendezése rendszerint valamennyi igény együttes és végleges elbírálását jelenti. Ezért a házassági vagyonjogi igényeket általában nem lehet csupán egyes vagyontárgyakra kiszakítottan érvényesíteni, hanem — szükség esetén hivatalból is — fel kell deríteni a házastársak egész vagyoni helyzetét, tekintetbe véve minden olyan körülményt, amely a vagyoni rendezést befolyásolhatja. Ha a kereset csupán természetben meglevő vagyontárgy kiadására irányul, ez az igény attól függetlenül elbírálható, hogy a házasfelek valamelyike követeli-e a közös vagyon megosztását vagy sem. Ha azonban e különvagyonra a közös vagyonból vagy a másik fél különvagyonából való költekezésre történik hivatkozás, a vagyonközösség teljes felszámolása már nem mellőzhető. A házassági vagyonjogi igények teljes és végleges rendezéséhez vagyonmérleg felállítására van szükség. A vagyonmérlegben pontosan meg kell állapítani a megosztásra kerülő közös vagyon állagát és értékét, továbbá a házasfelek különvagyonának állagát és értékét, ezen belül a megtérítendő különvagyont. Tisztázni kell, hogy a megosztás időpontjában milyen vagyontárgyak vannak a házastársak birtokában és ez a vagyoni állomány mennyiben tér el az életközösség megszűnésekori állapottól. A szükséghez képest vizsgálni kell a hiányzó vagyontárgyak sorsát, az esetleges közös adósság összegét és azt, hogy az életközösség megszakadása óta történt-e a tartozásokra fizetés, ha igen, melyik fél részéről és milyen vagyonból. Csak a kölcsönös térítési igények tisztázása után lehet megállapítani 45