Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

visszterhes szerződéssel is sor kerülhet. A szolgáltatás tárgyának és a tulajdonjog átruházásának azonossága azt teszi indokolttá, hogy az állatok adásvétele esetén érvényesülő különös szabályok minden olyan esetben alkalmazásra kerüljenek, amikor állat tulajdonjogának bármilyen visszterhes szerződéssel való átruházása történt. Ezért a Ptk. 383— 385. §-aiban foglalt állatszavatossági szabályok irányadók minden olyan esetben, amikor állat tulajdonjogának átruházása bármilyen visszterhes szerződéssel, tehát nemcsak adásvételi, hanem pl. mezőgazdasági termékértékesítési szerződéssel következett be. A tartalmi elem azonosságának hiányában, pusztán a szolgáltatás tárgyának azonossága alapján a Ptk. 383—385. §-aiban foglalt különös szabályok nem alkalmazhatók akkor, amikor a szerződés nem jár az állat tulajdonjogának átruházásával. Ilyen lehet pl. az olyan szerződés, amikor a tenyésztő az állatot úgy veszi át nevelésre vagy hizlalásra, hogy a tulajdonjog mindvégig a megrendelőé marad. b) A Ptk. 384. §-ának (1) bekezdése értelmében a vevő szavatossági jogait a hiba felismerésétől számítotot nyolc napon belül jogvesztés terhével az eladóhoz intézett nyilatkozattal érvényesítheti. Állat tulajdonjogának több egymást követő visszterhes szerződéssel történt — sorozatos — átruházásánál az egyes szerződéses viszonyok mindegyikében akkor következik be a hiba felismerése, amikor erről a jogosult tudomást szerez. Ez a tudomásszerzés a sorozatosan kötött szerződések egy részénél abból áll, hogy a jogosult az átruházások visszafelé menő láncolatában a hiba fennállásáról értesítést kap. Amikor tehát maga a jogosult a saját szerződéses viszonyában a hibát nem ismerte fel, az erről szóló értesítés minősül a hiba felismerésének. Ekként állat tulajdonjogának sorozatos visszterhes átruházása esetében (pl. az állatot a mezőgazdasági termelőszövetkezet az állatforgalmi vállalatnak, az az állatértékesítő vállalatnak, az a húsipari vállalatnak, az pedig a vágóhídnak adja át), a Ptk. 384. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyolcnapos határidő szerződésenként külön-külön a hiba felismerésétől, ha pedig a hiba felismerésének az erről szóló értesítés minősül, az értesítéssel veszi kezdetét. A jogosult a szavatossági jogait a maga szerződéses viszonyában az ettől számított nyolc napon belül érvényesítheti jogvesztés terhével a kötelezetthez intézett nyilatkozattal, ennek eredménytelensége esetén pedig a keresetet az átvételtől számított hatvan napon belül indíthatja meg. A Ptk. 283. §-ának (1) bekezdése előírja a teljesítés megfelelőségének a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül való megvizsgálását. Ez a kötelezettség az egyes szerződéses viszonyokban sorozatos átruházás esetén is fennáll. Ekként a jogosult a maga szerződéses viszonyában felismerhető hibánál a szavatossági jogait mindenkor a szolgáltatás megvizsgálásának befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a másik félhez intézett nyilatkozattal érvényesíteni. Ennélfogva az előbb kifejtettek csak a fel nem ismerhető (rejtett) hibára vonatkoznak. c) A Ptk. negyedik részének I. Címe a szerződések közös szabályait, míg a III. Címe a legfontosabb szerződésfajtáknál a közös szabályoktól való eltéréseket tartalmazza. 207