Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

ha az elévülési idő már letelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Szocialista szervezetek egymásközti jogviszonyában pedig a pénzkövetelés — e § (3) bekezdése szerint — az akadály megszűnésétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már letelt, vagy abból három hónapnál kevesebb volna hátra. Ha a károsult kárának bekövetkeztéről nem tud, és a körülmények olyanok (pl. a károsult vagyontárgy máshol, vidéken van), hogy arról nem is kell tudnia, ez — legalábbis a tudomásszerzésig — kétségkívül menthető okból akadályozza a károsultat kártérítési követelésének érvényesítésében. Ez alapon tehát az érvényesítési késedelem menthető, és a Ptk. 326. §-a (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának lehet helye. PK 52. szám Baleseti járadékkövetelés esetén az elévülési idő a járadékkövetelés egészére, tehát a jövőben lejáró részletekre vonatkozóan is egységesen akkor kezdődik, amikor a baleset folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, illetőleg munkaképtelenség első ízben vezetett keresetkiesésben (jövedelemkiesésben) megmutatkozó károsodásra. Az egyes járadékrészletek iránti követelés azonban az elévülési határidőn belül is csak a Ptk. 280. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátok között érvényesíthető bírósági úton. A követelések — a hosszabb ideig fennálló bizonytalan jogi helyzetek és az idő múlásával egyre súlyosbodó bizonyítási nehézségek kiküszöböléséhez fűződő érdekekre figyelemmel — általában meghatározott határidő elteltével elévülnek. A követelés esedékessé válásával megnyílik az állami kényszer útján történő érvényesítés lehetősége. Erre való tekintettel a Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A kártérítési követelés esedékessé válásának időpontját maga a törvény határozza meg. A Ptk. 359. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A (2) bekezdés pedig azt is kimondja, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Mindebből következően tehát a kártérítés iránti követelés állami kényszer útján történő érvényesítésének lehetősége a károsodás bekövetkezésével nyílik meg, s ezért az elévülési határidőt is ettől az időponttól kell számítani. A Ptk. 358. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt kell megtéríteni. A munkaképesség-csökkenés, illetőleg munkaképtelenség folytán bekövetkező keresetkiesés (jövedelemkiesés) lényegében az elmaradt vagyoni előny sajátos fajtája. A Ptk. 357. §-ának (2) bekezdése szerint kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani; rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hoz202