Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

Perújításnak természetesen helye van, ha egyébként a Pp. 260. §-ának (1)—(3) bekezdésében foglalt feltételek fennállanak. Ugyancsak nem kizárt az általános kártérítésnek járadékként meg­ítélése esetén a Pp. 230. §-ára alapított igény érvényesítése sem, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság ítéletét alapította, utóbb lé­nyegesen megváltoztak. Ez esetben — amint azt a Ptk. 358. §-ának (3) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás kiemeli — a járadékösszeg mértékének módosítását nem az általános kártérítés megállapításánál figyelembe vett körülmények indokolják, hanem a felek vagyoni, sze­mélyi, egészségi stb. viszonyaiban időközben beállott változások. PK 50. szám (A PK 373. és 374. sz. kollégiumi állásfoglalásokkal módosított szö­veg.) Kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bí­róság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot. A Ptk. 359. §-a szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés tel­jesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfele­lően alkalmazni. A kárért való felelősség elsődleges módja a Ptk. 356. §-a szerint az eredeti állapot helyreállítása. Kártérítésre csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. A kártérítés történhet pénzben vagy természetben. Rendszerinti módja a pénzbeli megtérítés. A Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint pénztartozás esetében a kö­telezett a késedelembeesés időpontjától kezdve akkor is köteles évi öt százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes vagy a kamat mértéke ennél alacsonyabb; a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. E rendelkezésnek a 359. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezé­sekkel való egybevetése alapján kétségtelen, hogy a kártérítési összeg után a károsodás bekövetkeztétől kezdve évi öt százalék késedelmi ka­mat jár, s ennek megítélése az elévülési időn belül nem mellőzhető amiatt, hogy a jogosult a kártérítési követelését késlekedve érvényesí­tette. A jogérvényesítéssel való késlekedés tehát nem járhat azzal a követ­kezménnyel, hogy a jogosult a károsodás bekövetkeztének időpontja helyett csak a kereset beadásától kap késedelmi kamatot. A jogszerűen felszámítható kamat megítélésének azonban a kereseti kérelem korlátokat szab. A Pp. 215. §-a szerint ugyanis a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járu­lékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom