Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

vetéli, az üzembentartó ebben a viszonylatban védekezésül már nemcsak a felelősség alól mentesítő elháríthatatlanságra, hanem arra is hivatkozhat, hogy a gondozó felróható közrehatása folytán vele szemben kármegosztás alkalmazásának van helye. Minthogy a gondozó a balesetet szenvedett gyermek felügyelete tekintetében fennálló mulasztását nem tudja kimenteni, és felróható magatartása nemcsak a gyermeket, hanem az őt ért kár bekövetkezésére is közrehatott, vele szemben a Ptk. 345. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának már nincs elvi akadálya. Felmerülhet végül az az eset is, hogy a baleset következtében nemcsak a gyermek és esetleg a gondozója, hanem a gépkocsi megrongálódása folytán az üzembentartó is károsodik. Ezért a kárért a gyermeket — vétőképesség hiányában — a Ptk. 352. §-ának (1) bekezdése értelmében sem elháríthatatlanság, sem közrehatás esetén nem lehet felelőssé tenni. Az üzembentartó kárát azonban a felügyelet ellátása körében fennálló vétkes mulasztásával — elháríthatatlanság esetén teljesen, közrehatás esetén pedig részben — a gyermek gondozója is okozta. Ez a felróható okozás a Ptk. 339. §-ában és 352. §-ának (1) bekezdésében foglaltak mellett alapul szolgálhat arra, hogy a gondozót a gépkocsi üzembentartójának káráért felelőssé tegyék. A Ptk. 344. §-ának (1) bekezdésén, illetőleg a 345. §-ának (3) bekezdésén alapuló kármegosztás ebben a viszonylatban is alkalmazásra kerülhet. PK 40. szám A közös károkozók a károsulttal szemben akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, és a károsult az egyik veszélyes tevékenység folytatójának a házastársa. A Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése szerint: aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni, s a felelősség alól e szakasz (2) bekezdése értelmében csak külső elháríthatatlan ok bizonyítása esetén mentesül. Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, a felelősség másként érvényesül a külső és a belső viszonyban. A károsult harmadik személy és a közös károkozók (külső) viszonyában ugyanis a Ptk. 344. §-ának (1) és 345. §-ának (1) bekezdése alapján az egyetemleges és vétkesség nélküli (tárgyi) felelősség szabálya az irányadó, míg a közös károkozók egymásközti (belső) viszonyában a felelősség általános (Ptk. 339. §) szabályait kell alkalmazni. Ha tehát két gépjármű összeütközésénél az utcai járókelő károsodik, kárát a két gépjármű üzembentartója a Ptk. 345. §-a alapján, vagyis vétkességre tekintet nélkül köteles megtéríteni. Ezenkívül a Ptk. 344. §-a (1) bekezdésének az egyetemleges felelősségre vonatkozó szabálya is érvényesül velük szemben, ami azt jelenti, hogy a károsult kárának megtérítését — választása szerint — mindkettőjüktől vagy bármelyiküktől követelheti. 177