Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

nak a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt marasztaláshoz képest túlfizetésként jelentkező része a kötelezettségnek később esedékes részleteibe is beszámítható. Minthogy a Ptk. 296—297. §-ai a beszámítás jogát a fél részére biztosítják, és annak gyakorlását a bíróság ítéleti felhatalmazásától nem teszik függővé, a túlfizetett tartásdíjnak, életjáradéknak és baleseti járadéknak a később esedékes részletekbe való beszámításánál nem feltétel az, hogy a bíróság ítéletében a beszámítást kifejezetten megengedje. Nehogy azonban az egy összegben vagy nagyobb összegben történő beszámítás a jogosult elől létfenntartásának az alapját elvonja, célszerű, ha a bíróság a túlfizetésnek a kötelezettség később esedékes részleteibe való beszámítását maga rendezi, vagyis a feleknek a Pp. 3. §-a szerinti figyelmeztetés mellett történt meghallgatása után maga állapítja meg, hogy a beszámítás milyen részletekben történhet. Ha a bíróság ítélete ilyen irányban nem rendelkezett, annak sincs akadálya, hogy a tartásdíj, életjáradék vagy baleseti járadék jogosultja a kötelezettnek visszajáró túlfizetés részletekben történő beszámítását a Pp. 217. §-ának (3) bekezdése alapján utólag kérhesse. PK 35. szám a) A jelek a szerződésben — ha ezt jogszabály nem tiltja — a szavatossági jogok tekintetében a Ptk. 305—308. §-aiban foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak. Nem hatályos a szavatosság kizárása vagy korlátozása akkor, amikor a jogosultat a kötelezett felróható magatartása hozta abba a helyzetbe, hogy a szavatossági jogát a szerződés szerint nem érvényesíthetné. b) A hibás teljesítés miatt fennálló szavatossági jogokat nem lehet érvényesen kizárni a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, illetőleg a társadalmi tulajdont megkárosító szerződésszegés esetére. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a szerződésnek csak szocialista szervezetek az alanyai. a) A felek a szerződés tartalmát a Ptk. 200. §-a (1) bekezdésének megfelelően általában maguk határozhatják meg. A Ptk.-nak a szerződésre vonatkozó szabályai ugyanis általában diszpozitív jellegűek, amelyektől a felek eltérhetnek. A kötelező hatályra utaló rendelkezés hiányában a Ptk. 305—308. §-ainak a kellékszavatosságra vonatkozó szabályai szintén diszpozitív szabályok, a felek tehát a szerződésben ezektől eltérően is rendelkezhetnek. A felek a szerződésben a szavatossági jogokat kizárhatják vagy korlátozhatják. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése tekintetében azonban a szerződéses jogviszonyok körében is érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat [Ptk. 4. § (3) bek.]. Ha tehát a felek a szerződésben a kellékszavatosságot kizárták vagy korlátozták ugyan, de a jogosultat a kötelezett felróható magatartása hozta abba a helyzetbe, 167