Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

Minthogy pedig a tulajdonosnak a kisajátítás folytán keletkezett különböző kártalanítási igényei ugyanabból a jogviszonyból — a kisajátításból — erednek, nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a tulajdonos a kellő időben megindított kártalanítási perben keresetváltoztatás útján olyan igényekre is kiterjeszthesse a kereseti kérelmét, amelyek vonatkozásában a perlési határidő már lejárt. Az ilyen igényt a Tvr. 15. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidő elmulasztása okából nem lehet elutasítani. A fellebbezési eljárásban ez a jog csak a Pp. 247. §-ában meghatározott korlátozásokkal érvényesülhet. Így pl. csak a kisajátított épület fejében járó kártalanítás iránt indított per fellebbezési szakában a növényzetért már nem követelhető kártalanítás, az épület fejében követelt kártalanítási összeg azonban felemelhető. b) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a kisajátítási eljárásban ügyfél a kisajátítást kérő, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (tulajdonos, földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, a telekkönyvből20 kitűnő jogosultak stb.). A kisajátítási kártalanítási eljárást valamennyi érdekelt bevonásával kell lefolytatni. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes érdekeltek az egyezségi tárgyalásban nem vettek részt, és az őket megillető kártalanításról nélkülük döntöttek, vagy egyáltalán nem döntöttek. Ilyen esetben az egyezségi tárgyalás lezárása s az abban részt vett ügyfelek között létrejött egyezség megkötése nem zárhatja el a mellőzött érdekeltet jogos igényének érvényesítésétől. Ebből következik, hogy kisajátítási kártalanítás iránt olyan érdekelt is keresetet indíthat a bíróság előtt, aki az államigazgatási eljárásban ügyfélként nem szerepelt. Ilyen esetben nincs szükség a kártalanítás kérdésében az előzetes államigazgatási eljárás megismétlésére vagy kiegészítésére. Ha azonban az államigazgatási eljárásban részt nem vett ügyfél a kisajátítás jogosultságát vitatja, a pert a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni, és az érdekeltet a szükséges államigazgatási eljárás kezdeményezésének igazolására kell felhívni. PK 29. szám A bíróság a Ptké. 27. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a hasznok, karok és költségek kérdésében erre irányuló kereseti kérelem nélkül akkor köteles határozni, ha a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve nemcsak a birtoklás, hanem a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozott, s az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. A Ptk. 191. §-ának (2) bekezdése szerint a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a hasznok, károk és költségek kérdésében határozatot hozhat ugyan, de ez nem feltétlenül kötelessége. Amint 20 Lásd az 5. sz. lábjegyzetet a 69. oldalon. 159