Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

b) A kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt már megtörtént birtokbaadás napjától akkor ítélhető meg a kamat, ha a birtokbaadás a kisajátítási eljárásban — hatósági úton vagy megegyezéssel — történt. Ha a birtokbavétel nem a kisajátítási eljárásban történt, ez a kamatfizetési kötelezettségnek az a) pont szerinti kezdő időpontján nem változtat. a) Az 1965. évi 15. számú tvr. (Tvr.) 15. §-ának (3) bekezdése szerint: a kisajátítást kérő az egyezségben meghatározott kártalanítási összeget az egyezség létrejöttétől, illetőleg a felajánlott kártalanítási összeget az egyezség meghiúsulásától számított harminc napon belül köteles kifizetni. A 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet 63. §-a értelmében: az egyezség létrejötte, illetőleg az egyezség meghiúsulása időpontjának a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése időpontját kell tekinteni. Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (Kr.) 34. §-ának (1) bekezdése, illetőleg a 60/1970. (XII. 31.) PM számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyezségben megállapított, illetőleg a kisajátítást kérő által felajánlott kártalanítási összeg után a Tvr. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidő elteltétől évi 5%, illetőleg a 60/1970. (XII. 31.) PM számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában évi 15% kamatot kell fizetni. E rendelkezésekből következik, hogy a kisajátítást kérő az egyezségben foglalt, illetőleg a felajánlott kártalanítási összeg után a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő harminc nap elteltétől köteles a kamatfizetésre. A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy a felajánlott összeget meghaladó, a bíróság által megítélt kártalanítási összeg után mely időponttól jár kamat. A kártalanítási összeg lényegében a kisajátított ingatlan ellenértéke. Ebből következik, hogy a felajánlott összeget meghaladó, a bíróság által megítélt kártalanítás is a felajánlott összeggel egyidejűleg válik esedékessé, ezért a kamatfizetési kötelezettség ez után az összeg után is a Kr. 34. §-ának (1) bekezdésében megállapított időpontban áll be. A kisajátítást kérő nem kerülhet előny ösebb, a tulajdonos pedig hátrányosabb helyzetbe amiatt, hogy a kisajátítást kérő kisebb összegű kártalanítást ajánlott fel, mint amennyi a tulajdonost a jogszabályok alapján megilleti. b) A Kr. 34. §-ának (2) bekezdése szerint: ha a kisajátítani kért ingatlan birtokbaadása a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt megtörtént, a kamat a birtokbaadás napjától jár. E rendelkezésből nyilvánvaló, hogy ez csak a kisajátítás jogcímén történő birtokbaadásra vonatkozik. Ha tehát a kisajátítani kért ingatlannak a kisajátítást kérő részére a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt történt birtokbaadása a kisajátítási eljárástól független jogcímen alapult, a kártalanítási összeg után a Kr. 34. §-ának (1) — és nem a (2) bekezdésében meghatározott időponttól kezdve kell kamatot fizetni. Ilyen esetben ugyanis a kisajátítást kérő korábbi birtokbalépésé155